Rejtett költségek avagy hogyan húzzuk le a turistákat búcsúzóul

Jakartából egy reggeli replővel utaztunk tovább Kuala Lumpurba, majd délután megérkeztünk Penang szigetére, Georgetownba. Úgy néz ki ez a nap nem igazán volt a mi napunk. A reptérre érve szépen bechekkoltunk…volna. De miutén elvették a papírjainkat és csomagjainkat közölték, hogy ugyan ezt addig nem adják vissza amíg nem fizetünk fejenként 150.000 rúpiát. Mi nagyon ügyesen gazdálkodva csak annyi pénzt váltottunk ami nagyon kellett, és az összes rúpánkat elköltöttük az országból való kilépés előtt. Állítólag ezt az összeget mindenkinek, aki kilép indonéziából replővel, ki kell fizetnie, természetesen csak készpénzben és rúpiában, személyesen a reptéren. Semmilyen figyelmeztetés, kiírást nem találtunk erről, csak egy papírt, amit elénk raktak, hogy ezt a külön adót az állam állapította meg. Nem volt mit tennünk felváltottuk az utolsó amerikai dollárjainkat, kifizettük az összeget (plusz egy replőjegy árának felelt meg) és visszakaptuk az iratainkat. Persze biztosan megnézhettük volna fórumokon, megkérdezhettük volna a helyieket, na de eszünk be sem jutott, hogy lehet ilyen.

image

Délután a Penangi reptérre érkezve újabb sarc ért minket. Ugyan Malajziában nem kell fizetni a vízumért (reméljük kifele sem), de vigyázni kell a bankautomatákkal.

image

Mi sajnos nem tudtuk,hogy hétvégén nem ajánlatos belőlük pénzt kivenni. Esetünkben a következő történt. Bedugtuk a kártyát a reptéri ATM-be, beírtuk az összeget, kiadta a kártyát, hallhatóan elkezdte pörgetni a pénzt, majd a képernyőn megjelent az “out of service”-kapjuk be, ma itt nem kapunk koktélt felirat. Szerencsére vot ingyenes internet és gyorsan megnéztük, hogy a számlánkról levette-e a pénzt (normál esetben egyszerűen elutasítja a tarnzakciót a gép meghibásodáskor..na ez az automata nem tette) és természetesen az egyösszegben teljes malajziai tartózkodásunkra szánt összeg a számlánkról ugyan eltűnt,az automatában azonban bent marad. Álltunk egy darabig, senkit nem engedtünk az ATM közelébe, majd szerencsére egy kedves határőr odaadta a telefonját, amiről felhívhattuk az ügyfélszolgálatot. Itt elmondtuk mi történt, hol és kaptunk egy referencia számot. Azt mondták, hogy kivizsgálják az esetet és 2-3 héten belül várhatjuk, hogy visszakapjuk a pénzünket. Mit volt-mit tennünk egy másik automatával is megpróbálkoztunk, amit éppen a várakozásunk alatt tölöttek fel pénzzel, úgyhogy hál’ istennek itt sikerrel jártunk. Legalább volt egy kis pénzünk bemenni a városba busszal. Egy hölgy a reptéren odajött hozzánk, hogy már rengetegszer jelentették ennek a banknak, hogy milyen hibás a készülékük és azt javasolta, hogy menjünk el a rendőrségre és jelentsük az esetet. Szerencsére a rendőrség pont a reptér mellett volt, így ezt meg is tettük. Két órával később a buszon ültünk Georgetown felé, abban a reményben, hogy -mint később megtudtuk egy informatikai hiba miatt- a hostel, ahol szobát foglaltunk nem törli újra a foglalásunkat, ahogy egy nappal az érkezésünk előtt tette. Este, már korgó gyomorral elsétáltunk a közeli “kis india” negyedbe és banánlevélen felszolgált finomságokat ettünk fillérekért. Így indult Malajziai utazásunk.

image image

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s