Teafelhők, és maszatfák

Penang után Cameron Highlands felé vettük az irányt. Ez a vidék a “leghidegebb” Malajziában, majd 2000 méter magason. És tényleg, éjjelre még pizsit is húztunk. Nagyon más itt az élet, bár a gazdasági fejlődés itt is nagyyon érzékelhető. Ellátogattunk első nap egy teaültetvényre, a rizsföldek után ez lett az új kedvenc gazdaságitájformációnk.
image
Itt a hegyekben gyakorlatilag kizárólag kocsival lehet közlekedni..ami ugye nekünk nincs, így maradt a stoppolás. Szuper élményeink vannak, rengeteg kedves emberrel találkoztunk. Egyszer még szárított jackfruit chipset és sült banánt is kaptunk:) megtudtuk azt is, hogy itt a tanárok háromszor annyit keresnek mint otthon és ha a csáldjuktól távol eső városba avgy faluba kell menniük tanítani, akkor külön pótlékot kapnak, mivel el vannak szakítva a családjuktól, ezen felül fizetik az autójuk költségeit és a hazautázást is. Lehet, hogy ide kellene kijönni tanítani?

image

A természet: Ami itt nagyon erős tapasztalat nekünk most, az a monszun. Ami azt jelenti, hogy nagyjából 2-4 körül délután el kezd esni az eső (vagy hajnalban és egész éjszaka is esik)… De nagyon. Szóval ha az kint ér minket, az nem jó..

Hála istennek az első napunkon csak este kezdett el esni az eső.Íme az első teaültetvény,amivel találkoztunk:

image

Este szállasadóink elvittek bennünket egy helyi piacra, ami egy héten egyszer van nyitva ezen a kis településen. Itt mindenféle érdekes ételt megkóstoltunk,de erről majd az ételes bejegyzésben.

image

image

 

Mi ugyanis nem a központban Tanah Ratában szálltunk meg, hanem onnan 19 km-re egy helyi virágültetvényen.

image

Itt alakított ki egy couch surfer  egy hostel szerű homestay-t. Bárki ellátogatna maláj a felföldre, csak ide gyertek megszállni. Fantasztikus hely, csendes, meg lehet ismerni a helyieket és egyáltalán nincsenek turisták.

A következő napon ellátogattunk a legnagyobb teaültetvényre, a BOH-ra.. Tényleg pompás. És egy kicsit a teakészítés ipari-“művészetébe is betekintettünk.

image image

image

Majd délután elmentünk két  dzsungeltúrára. Egyedül. Hát kalandos volt.

Az egyik a mossy forest, ahol a túra egy részét kiépítették, tovább pedig 1-2 kalandvágyó indult neki a sáros gyökér mászásnak.

image

Úton a mossy forest felé:

image image

Idáig a bejáratig hozzák fel a turistákat dzsipekkel, hogy egy kicsit besétáljanak az erdőbe. A turisták (ez alatt itt dél-kelet ázsiában elsősorban helyi vagy más ázsiai országból erkező turistat értünk) pedig szépen meguzsonnáznak itt, ennek nyomait pedig szépen itthagyták:

image Eddig azt tapasztaljuk, hogy sokkal kevésbé zsúfolt, zsivalygó, bogaras, félelmetes a duzsungel, mint vártuk. Persze ennek az is lehet az oka, hogy az emberiség a legkülönfélébb kemikáliákkal és egyéb eszközökkel módszeresen kiirtotta az élővilágot, vagy nagyon-nagyon gyérre redukálta annak számát. De innen kezdődött csak az igazi napi kaland..az 1-es számú dzsungel túra eléggé embertpróbáló volt ez talán látszik a képeken is.. 3 órát másztunk le és fel az indákon, gyökereken, sárban.. De igazi élmény volt.

image image image image image

 

 

Így nézett ki a cipőnk mire leértünk:

image

Sajnos a képek minősége annyira nem jó, egyrészt borzalmas pára és köd volt, másrészt annyira koszos lett a kezünk, hogy csak a telefont tudtuk elővenni a táska tetjéből és azt is csak a túra elején. Mire leértünk a monszun szabályai szerint délután elkezdett ömleni az eső, de szerencsére három helyi fiatal megsajnált bennünket, ahogy az úton az esőben gyalogoltunk és elvittek a közeli kisvárosba. Mivel ma ünnep nap volt  (a hindu Deepavali, a fény ünnepe) ezért rengetegen jöttek fel malajzia többi részéről a hegyekbe és ettek-ittak, vásároltak a piacon.

image

 

Mi is ezt tettük…de sajnos ekkor lett elege egy időre Dóri hasának az ázsiai ételekből:) Úgy terveztük,hogy masnap indunk tovább stoppal Taman Negarába, egy másik nemzeti parkba,de végül mivel estére Dóri elég rosszul lett, ezért úgy döntöttünk meg maradunk 1-2 napot és csak pihenünk ebben a kellemes időben a szálláson, amíg jobban nem lesz.

Hazafele egy édesanya vett fel bennünket stoppal és mondta, hogy most egy hét szünet van a gyerekekenek az ünnep miatt. Elég jó lehet itt iskolásnak lenni. Az összes kínai, hindu, muszlim és keresztény ünnepet megünneplik, ezek mellett pedig minden  maláj megyének van egy szultánja, akinek a születésnapját,meg életük  mindenféle fontos eseményét is ünneplik..ezek mind iskolai vakációk.Azért nem olyan rossz ez a sok vallású közösség:)

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s