Hegyrefellll!!! – Dhampus, ahol nem üldözött krampusz

Pokharából ellátogattunk egy közeli hegyi falucskába. Kb egy órát kellett utazni különféle buszokkal. Egy élmény volt. Azóta állítottuk fel azt a tételelt: Hány ember fér be egy mikrobuszba Nepálban? – Mindig eggyel több!

image
Szóval elértük Phedit, s ott kezdődtek a lépcsők! Jó sok, egészen addig, míg fel nem értünk az 1650 méteren fekvő Dhampusba.

image

image

image

De a lépcsőkkel egy másik világ is elkezdődött. Már az első házakat, amit láttunk belepte valami földöntúli magány,és túlvilági önfeledtség. Itt az emberek kőkeményen dolgoznak és piszkosul elfáradnak, de valahogy mégsem olyan nyomottak mint a modern világban.

image image image

Itt a hegyen az idő kitágul és megtelik színekkel, ízekkel, szagokkal. Mert van idő a dolgok realizálsára és megélésére. Sok gyerek naponta 2 órát sétál az iskolába és ezért, meg a fűtés hiánya miatt 10 ig várnak az iskolakezdéssel, mire már egy kicsit felmelegszik az idő.

image

Utunk során belebotlottunk egy kis faluba, ahol éppen az esküvő előtti mennyegző volt! SIC! mert itt ilyen is szokás. Habár itt is ünnepelnek, megésem éreztük azt, hogy az ünneplés az kivetkőzés a hétköznapokból, a bőrükből. Vidámabbak, önfeledtebbek, de mégsem olyan harsányak, mint a színek amiket viselnek.

image

Végül megérkeztünk Dhampusba. Csodaszép aranyos kis település ez a hegygerincen. Sajnos este nem volt a legtisztább az idő.
image
Összeismerkedtünk egy helyi tanítóval aki segített nekünk szállást találni, és egy nagyon baráti árat kialkudni.

image

Pont északi irányból láttunk rá a hegyre a szobából, így a napfelkelte gyönyörű volt.

image image imageEllátogattunk a tanító kisboltjába is, aki büszkén megmutogatta mit árul és hogy van két kecskéje és egy bivalya (őket is megnéztük.) Hosszas unszolás után megkóstoltuk a bivalytejes teát, mert ugye udvariatlanság lett volna nem meginni….majd vártuk az eredményt..Túléltük..:)
Másnap délelőtt figyeltük, hogy indul a nap a faluban, majd visszasétáltunk a buszhoz (1,5 óra lépcsőzés lefelé) és hazatértünk megpihenni.

imageimageHegyi utunk során sokszor találkozunk helyiekkel, és serpákkal is. Elképesztő terheket cipelnek az itteniek a hátukon, sokszor a homlokukhoz kötve. 50-80 kilót simán visznek 10-20 kilóméteren át tangapapucsban a legsziklásabb terepen. A nők is elvisznek 40-60 kilókat…építkezésen redszeresen látni őket, ahogy a fejükre erősített fonott kosárban vagy a fejükön köveket cipelnek.

image

image

(A fenti 2 és a lenti 2 cipelős képet nem mi készítettük.)

Indonéziából jelentettük, ha még emlékeztek, hogy mindent el lehet vinni motoron..na Nepálra is ez igaz, csak egy, a fejre erősített kötélen. Nem viccelünk, láttunk sarok kanapét és hűtőszekrészt is ’emberháton’.

image

image

De hát nem is csoda.. itt a világon az egyik legmagasabb a gyerekhalandóság. Aki itt túléli a gyermekkort az acél és gyémánt!

image

 

 

Reklámok

One response to “Hegyrefellll!!! – Dhampus, ahol nem üldözött krampusz

  1. Fájdalmas nézni a szegény cipekedő embereket,-és mégis nyugdtak.Talánolyan csönd van. puszi:Nagyi

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s