Jaipur – slum – nyomor, törekvés, törődés. non-veg

Egyik napunkon ellátogattunk a helyi slumba, (nyomornegyed) ahol egy gazdag üzletember önköltségen egy iskolát üzemeltet. image Jártunk a házában, és bizony pazar szintre vitte az életét, a turizmusban töltött évek alatt. De mindig is az volt a vágya, hogy ha eljut egy bizonyos stabil szintre, akkor visszaadjon valamit a népének. imageSzóval a külföldiektől beszedet pénzéből vásásrolt egy kis helyet, ahol gyerekeket és felnőtt nőket tanít a tisztálkodás és a betűvetés alappilléreire. Délelőttönként az iskolában van. Reggel összeszedi a gyerekeket, amit a legnehezebb résznek nevezett, majd tanítgatja őket fogatmosni, és hogy hogyan tartsák tisztán a kezeiket. A közelben van egy kormányzati szoba, ahol a gyerekeknek beadnak bizonyos gyomorfertőtlenítő szereket is és van védőnő, aki hasznos információval látja el a várandós anyákat, akik nem tudnak elmenni orvoshoz.image image A legnagyobb baj itt Indiában, hogy sokan az utcán a földön esznek, ahol bizony van minden: szemét, olaj, hulladék, emberi, kutya, és tehénürülék is. És a kézmosás nagy luxus itt. image Olvasni és írni is tanítja a gyerekeket. Csodálatos érzés lehetett annak a 65 év körüli utcaseprő néninek, akinek bemutatott minket, mikor nemrég megtanulta leírni a saját nevét angolul és hindi nyelven. Nagyon nagy tiszteletnek örvend a környéken. Kikérik a tanácsát vitás kérdésekben, s elhívják ünnepeikre. Így látogattunk el a közeli esküvőre mi is egy kicsit. Itt Rajastanban az a szokás, hogy a vőlegény fehér lovon, hercegnek öltözve megy a menyasszonyáért. És zenével kíséri őket az egész közösség, természetesen a legszínesebb, legdíszesebb ruháikban. image image Utolsó esténken elmentünk az egyik erődbe a srácokkal. Azon a napon volt Beniwal (a szállásasónk) születésnapja is. Megittunk egy italt és sokat beszélgettünk, nevetgéltünk. imageAztán este együtt vacsoráztunk a szállásunkon heten. A közeli kifőzdékben vettünk ételt, s ketten valamilyen húsos (non-veg) ételt vásároltak. Elkezdtünk eszegetni, s a többiek addig-addig piszkálták a két húsevőt, amíg külön kellett ülniük. Elképesztő élmény volt ez nekünk vegáknak. 😀 alapból itt az a szokás, hogy minden vegetáriánus, és feltüntetik, ha esetleg valami nem az. Fellegvár ez itten nekünk..:) imageMásnap hajnalban újra vonatra szálltunk és elindultunk Udaipur felé. image

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s