Dél-Amerika.Első pillanatok.

Az első pillanat valójában 154800 pillanatra rúgott. Ugyanis majd 43 órát utaztunk és ebben volt 13 óra is a levegőben…Szeretnénk megkérni benneteket, hogy ne tegyetek ilyet magatokkal lehetőleg soha, semmilyen körülmények közt. Már előre féltünk, és a valóság nem lett sokkal jobb mint sejtettük. Főleg, hogy éjszakákon át kellett várni, és repülős koszton lenni. Szóval nem jó 5 ször átszálni egymás után, és 43 órát, repülőn/reptéren tölteni megállás nélkül…

image

Na de jöjjön a lényeg, itt vagyunk Dél-Amerikában. Nem hittük, hogy ez a nap is eljön. Még az utolsó napokban sem, Még a reptéren sem, de még az Atlanti-óceán felett sem. Elsőre akkor érintett meg minket az új kontinens szele amikor már Kolumbiában voltunk valamlelyik átvizsgáló, szigorú ellenőrzésen…és valamelyikük mondott valamit. Sajnos még nem értettük, még nem tudunk olyan jól spanyolul…de a lényeg átjött… szakadttak a röhögéstől… valaki még el is feküdt az asztalon. Aki utazott már külföldre az tudja, hogy a határon mennyire komorak és nem kedvesek…ritka az amikor vidáman és kedvesen fogadnak… De itt ez egészen mostanáig tart.. Mosolyognak, színesek és kedvesek.
Reggel hatra negérkeztünk szállásadónkhoz, aki fél nyolcra várt minket… azért írtunk egy sms-t hátha. Utólag kiderült, hogy a nem működő brazil számára írtuk… szóval fél kilenc után jutottunk be hozzá… de ez a pár óra hajnali várakozás, a szabad levegőn, napfénnyel, batyus öregekkel az utcán.. már maga volt a felüdülés.

image

Szállásadónk nagyon kedves, és alattuk van egy pékség, akik egészen szuper árut adnak.
Nem akartunk lefeküdni pedig ugye már több mint 40 órája úton voltunk és csak 10 – 20 perces szunyókálásokra tellett, de nem lett volna jó elaludni napközben, mert akkor teljesen felborul az időérzékünk. Szóval elmentünk csak úgy lófrálni a városba. Lenyűgöző. Eleve az elhelyezkedés… 3-4 ezer méteres hegyek ölelésében, amit már felhősálak vonnak be néha… Tényleg, elképesztően szép.
image
image
Ehhéz még hozzájön, a gyönyörű éptészet – a kék fehér indokolatlan használata, mégis varázslatos, a gyarmati-barokkos éptészeti stílus társulva a helyi meghatározottságokkal.
image

Keresztény motívumok, teletűzdelve inka színekkel, és ábrákkal, ezüsttel, és arannyal. Egyikünk sem szereti az aranyat, sem mint szín, sem mint ékszer. Itt mégis olyan gyönyörű nyakékeket, gyűrűket stb. láttunk, ami teljesen elvarázsolt. Az utcák tiszták, és az emberek kedvesek, persze azért érződik, hogy mennyire minden a turizmusra állt rá itt is.
image
A népi viseletes anyóka, unokával és egy alpakagidával 1 solért lencsevégre kapható… meg a kiscsávó 1 solért megpucolja a cipőd, aztán az egyik után közli, hogy darabja 25 (1 sol =86 ft) mert valamilyen szuper anyagot kent rá… na persze… megint nyugatinak néztek minket…
image
Első nap kb 5-6 közt lefeküdtünk,mert szállásadóink úgyis esküvőn voltak. Kellett már nagyon a rendes, kinyújtott alvás, főleg Edvárdnak. Reggel 5 kor ébredtünk… és másnap is…
Második nap továbbra is sétálgattunk csak a városban és megnéztünk néhány piacot. Ez a nap inkább a gasztroélményekről szólt, amiről majd később számolunk be egy külön fejezetben. Mindenesetre az örömteli, hogy egészen könnyen jutunk vega kajához…
image
Amit még tapasztaltunk, hogy Dórinak felér ez a hely a purgatóriummal, mert annyi szép dolgot megvenne… ha lenne helyünk.. Bár az árak azért nem annyira barátiak,de ilyen minőséget Európában többszörös áron lehet csak kapni…
Készültünk a magaslati nehézségekre… 3400 méteren vagyunk… Első nap nagyon kótyagosak voltunk, de az inkább az utazásnak tudható be. Második nap pedig azt érezzük, hogy hamarabb kifullad az ember és néha kicsit szédül, de semmi vész.. igazából még fáradtak vagyunk, feszültek, Edvárd kicsit köhög is.. szóval nincs semmi vész. Napról napra egyre több utat teszünk meg.. Ami Ázsiában igaz volt, szerencsére itt is az. Bármilyen dolgot akar az ember dolgozni, arra van lehetősége, ha akar. Kedvencünk a mérlegelő fiúk az utcán. Pár solért megmondják hány kiló vagy….:)
image

De vannak árusok, fözdék, mindenféle szolgáltatás ami kell…
Vasárnap okán belebotlottunk egy kaja fesztiválba, erről majd az ételes bejegyzésben részletesen. Viszont az ételek mellett a szerencsejáték is burjánzott a téren.. egészen elképesztő mértékben…
image

És a helyiek piacára is ellátogattunk, ami megér egy külön bejegyzést

image
Sajnos itt is azt látjuk, hogy a kapializms – materializmus – fogyasztás szentháromságának széruma intravénásan megy az emberekbe és hat is… reméljük hamarabb kilábalnak majd belőle mint a nyugati ember.. valahogy itt mégis mintha közelebb lennének a természethez és a valósághoz…

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s