Guatapé – a víz birodalma, egy különleges építmény(?)

Salento után Medellin városa felé vettük az irányt. Útközben a már megszokott, buszra fel-le szálló árusok hada…

image

image

Meglehetősen gyorsan ment velünk a sofőr ismételten. Ami viszont igazán félelmetes volt, hogy az út egy szakaszán elkezdte piszkálni a zenelejátszót, ami azt jelentette, hogy elindult egy szám (természetesen teljes hangerőn) és 10-20 másodperc múlva váltott egy másikra, föl le tekergetve a hangot is. Miközben szerpentineken vezetett, előzgetett a kettős záróvonalon stb. Ha egy 10 percig csinálja ezt, az még érthető lett volna, de már 40 percig ezzel “szórakoztatott” minket, amikor Edvárdnak elfogyott a türelme, és ráförmedt, hogy miért csinálja ezt, és fejezze be. Ami érdekes volt, hogy sokan túlzónak találták hangnemét, holott mindenki életét veszélyeztette a sofőr “szórakozásával”. No de hál ‘isten odaértünk épségben Medellinbe. Átbuszoztunk a másik pályaudvarra és már robogtunk is Guatapé felé. Estére megérkeztünk, kicsit zölden a sok utazástól. Picit azért körbesétáltunk, és még oly kótyagosan is, de éreztük, hogy nagyon kedvelni fogjuk ezt a helyet, mert picike, kedves emberekkel, és igazán különleges.

image

image

image

image

image

image

Dóri nagyon hamar szerelembe esett a színes házakkal, és különleges homlokzataikkal, amiket az utóbbi évtizedben kezdtek el megalkotni a helyiek.

image

image

image

image

image

Kifejezi az ott lakók életét, munkáját,társadalmi rangját, ízlését…Mint egy családi címer, cégér. Nagyon különlegesek. Lássunk néhányat.

image

image
Vannak díszítések, melyek csak dekorációul szolgálnak…

image

image

vannak, amelyek a város nevezetességeit, a városka vagy egy-egy család életéből emelnek ki eseményeket vagy vallási tartalmat hordoznak.

image

image

image

image

image

image

cégérként funkcionálnak

image

image

image

image

(a fenti képen félreértés ne essék nem lehet kutyát, “perro”-t venni, ez a hot dog rövidítése:-) a kolumbiaiak nem esznek kutyát )

vannak egészen modernek,

image

image

a lenti kép jobb alsó sarkában egy ház lábazatán a városi vízvezeték rendszer rajza található:

image

meglepőek,

image

és természetesen az igen tisztelt jepp, tuktuk (auto taxi, ahogy itt hívják) és a chiva (díszített, nyitott busz) megjelenítései,

image

és természetesen a parkoló fala, sem lehet más…,

image

de a kedvencünk a húsbolt lábazatán a stílusosan félbe vágott tehén és a billiárd terem díszítése.

image

image

E mellett pedig kis parkok, szökőkutak és a város közepén egy óriási focipálya, ahol minden nap van valamilyen meccs. Edvárd egy kis sör kíséretében ki is ült egyet megnézni a helyiekkel.

image

image

image

Ha pedig ez a sok szín még nem lenne elég…a városban ilyen csodásan dekorált auto taxik járkálnak:

image
A hely maga egy különleges építmény, mivel az itt található víz egy hatalmas víztározó, és elöntött ezt a dombos-hegyes vidéket, ezért lett ilyen. Leggyönyörűbb látvány a “Szikla”, az El Penol (Piedra del Penol) tetejéről érhető el, amit meg is kapunk, ha leküzdjük a 720 lépcsőfokot.

image

A sziklát 1954-ben hódította meg először egy kolumbiai sziklamászó és azóta is folyamatosan küzd a két város (El Penol és Guatapé) hogy kihez is tartozik a szikla, ami ma már nemzeti emlékmű, ám magántulajdonban van, mivel egy magánkézben lévő telken áll:-)

image

image

image

image

image

image

image

image

De tényleg eszméletlenül pazar. Alig tudtunk betelni vele. Korán reggel indultunk el, hogy elkerüljük az egynapos turisták csapatait és sikerült is. Az oda és vissza vezető séta gyönyörű, ráadásul senki nem volt még fent, mikor felértünk a kilátó tetejére, ahonnan 360′ panoráma tárult elénk.

image

image

image

image

Itt töltöttünk vagy egy órát, mert nem tudtunk betelni a látvánnyal és a folyamatosan változó színekkel.

image

image

image

image

image

image

image

image

Természetesen a kilátó kerítése is tele van domborművekkel:

image

Kb a 200. lépcső körül, ahol ez a szűzanya szobor állt megismerkedtünk egy kedves kolumbiai lánnyal, akivel majd visszasétáltunk a városkába.

image

Ő készítette rólunk ezt a (tudjuk, tudjuk nagyon nyálas:-) ) képet.-)

image

A városba bevezető út mellett a “külvárosi” lakók házai és utcácskái:

image

image

Úgy éreztünk itt a víz, a dombok és ez a különleges klíma, megpihennek itt idegszálaink. Ezért 4 estét is itt töltöttünk. Különösebb dolgot nem csináltunk és nem is történt velünk. Csak élveztük a látványt, a természetet, a csodálatos klímát. Egy nap kölcsönöztünk egy motorbiciklit, amivel egész nap csalinkáztunk és átmentünk a szomszédos városkákba is, többek között San Rafaelbe.

image

image

image

image

Útközben pedig megálltunk és a rajzolt térkép alapján megpróbáltuk megkeresni a vízeséseket és tavakat, jól el is tévedtünk. Azért egy-két patakra és vízesésre ráleltünk. Visszafele már San Rafaelben több információt kaptunk és tudtuk, hol kellett volna lefordulnunk,de ekkor már kezdett sötétedni és épp elég időt töltöttünk földúton, a köveket kerülgetve. Jól elszoktunk a motorozástól…régen volt már ez az India🙂 ezért inkább elmentünk és a naplementében különböző helyszínekről néztük meg “A követ”.

image

image

image

 

image

image

image

image

image

image

image

image

image

San Rafael kisváros igazán autentikus volt, csak helyiekkel, lovakkal, és zsizsgő élettel találkoztunk. A főtere nagyon szép volt és a kocsma előtt nem motorral, hanem lóval parkoltak:-).

image

image

image

Medellinben és Bogotában már csak party busznak használják az egykor oly népszerű chivákat,de itt még természetesen rendes közlekedési eszköz. Imádtuk:

image

image

image

Van egy pár függőhíd is városban, ami egy másik, még nyugodtabb városrészhez vezet:

image

Nem is nagyon tudjuk szavakba önteni az itteni érzéseinket, nagyon pihentető ez a hely, a képek magukért beszélnek. (Persze lehet itt mindenfélét csinálni, vannak víziparkok, amit a hétvégén idelátogató kolumbiai családok töltenek meg,  bungie jumping, kenuzás, hajótúra bulival a szigetekre, zipline, akár ejtőernyőzésre is elvisznek a közelbe, de el lehet látogatni hajóval Pablo Escobar egykori luxusvillájába is.) Mi most csak sétálgattunk, élveztük a városka és a környék hangulatát és részt vettünk a vasárnapi misén, ebben a csodálatos templomban.

image

image

Guatapé és környéke az egyik kedvencünk volt. Aki Kolumbiába utazik, annak mindenképpen érdemes ide ellátogatnia, mert egy csodálatos vidék és ha tehetitek ne csak egy napra gyertek Medellinből.

Reklámok

One response to “Guatapé – a víz birodalma, egy különleges építmény(?)

  1. Visszajelzés: 81 nap, 36 ágy-Dél-Amerika | Talpalatnyi történetek Edvárd és Dóri utazásaiból a világ körül·

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s