Ételek a világ körül-Peru

Végre elérkezett a legfinomabb bejegyzés elkészítésnek ideje is. A recept: végy egy pár képet, rajtuk íny csiklandó ételekkel, egy térképet, csinálj helyet a konyha asztalon és várj, míg április közepén lesz egy esős hétvége, amikor nem kívánkozol ki a természetbe. Ez a hétvége hazatérésünk után két hónappal jött el és most igazán öröm ételekről írni és feleleveníteni azokat a kulináris élvezeteket, melyekben részünk volt. Mikor hazaértünk Dóri azonnal kipróbált pár Dél-Amerikában ellesett ételt és a krumplit azóta is előszeretettel használjuk főétel részeként, feltétnek a rizshez… nem hangzik olyan jól? Próbáltatok már olaszokkal krumplis tésztát kóstoltatni?…na azért! 🙂

Mielőtt nekiindultunk a kontinensnek mindenki sajnálkozóan kívánt sok szerencsét a húsmentes utazáshoz Dél-Amerikában. Ugyanis az a legenda járja, hogy itt mindenki, mindig húst hússal eszik. Indulás előtt felkészültünk, hogy jobb, ha most egy hónapig még csak nem is látunk rizst és babot, mert csak ezt fogunk enni két és fél hónapig. Ennek ellenére utazásaink egyik legnagyobb meglepetése ért bennünket és talán a Melakkai, nyonya konyha gasztro csodáját is elérte néhány étel, amit utunk során megkóstoltunk.

Utazásunk első hetében ezt jegyeztük le első benyomásainkról: A korábbi bejegyzésekben említettük, hogy meglepően könnyű dolgunk van itt Cuscoban és napról napra találunk jobbnál jobb vegetáriánus éttermeket, lehetőségeket. Sajnos ma megtudtuk: ne örüljünk… ez csak Cuscoban van így,mert ez a legturistásabb hely egész Dél-Amerikában, ezért a sokféle lehetőség. Na de szomorkodni ráérünk még, most élvezzük a dőzsölést.

Amint megérkeztünk Cuscoba és szállásadónkra várakozva a helyi pékségből szállingózó friss pékáru illata megcsapta az orrunkat, már éreztük, itt nem leszünk bajban. Van finom kenyér…azt már biztos tudunk enni a bab mellé.:-) Mivel már két napja nem ettünk úgy gondoltuk megjutalmazzuk magunkat és ellátogattunk egy Organik nevezetű helyre, ami nagyon jó döntésnek bizonyult. Helyi termelőktől beszerzett friss alapanyagokból készül minden. Egy egészen pici kis hely, három asztallal és egy elképesztően kicsi konyhával, ami gyakorlatilag a szobából van leválasztva, és amiben el nem tudtuk képzelni, hogy fér meg az 5 szakács.

Íme, első ismerkedésünk a perui vega konyhával:

Tökleves répával

Zöldséges quinoa leves

Paradicsomos gnocci

Céklás tészta valami helyi szósszal

Egész Dél-Amerikai utazásunk alatt segítségünkre volt a helyiek mellett a Happycow nevű oldal, ami egy olyan alkalmazás, ahol GPS alapján lehet vegetáriánus, vegán, vega barát éttermeket, kávézókat és boltokat találni. Az éttermeket minden regisztrált felhasználó feltöltheti és értékelheti. Így ez egy szuper, független vega étkezési forrás.

Később rájöttünk, hogy Dél-Amerikában a piacokon (már ahol van ennek hagyománya, mert Kolumbiában nehezebb volt találni) lehet a legjobbakat és legolcsóbban enni. Ráadásul egy csomó helyivel meg lehet ismerkedni. Így ismerkedtünk meg egy fiatal fiúval is, aki egy, szegény gyerekek számára létrehozott iskolában tanít. (Mindezt spanyolul…;-) A piacon evést úgy kell elképzelni, mint nálunk Budapesten a vásárcsarnok kifőzdéit, csak ott a helyiek és a néhány betévedő utazó számára főz egy-egy asszony minden nap friss ebédet. Ugyanis az ebéd a nap legfontosabb étkezése Peruban. Óriás mennyiségeket tudnak enni, úgyhogy egy idő után ketten rendeltünk Edvárddal egy menüt és így is mindketten jól laktunk.

image

Kedvenc helyünkre Cuscoban a San Blas negyed piacán leltünk.

image

Ennél a néninél minden nap van vegetáriánus menü, 4, 5 solért, ami átszámítva kb. 400 forint. A menü mindenhol egy óriási adag levesből és egy főételből áll.

image

image

A leves gyakorlatilag mindenféle zöldség, ami épp van a piacon és vagy valami mag vagy tészta. Volt, hogy elszaladt a szemben lévő árushoz a szakácsnőnk egy kis répáért, úgyhogy minden szuper friss :-).

image

Itt ettük az első igazi, sűrű quinoa levesünket… azóta is azt kívánjuk, bárcsak megteremne nálunk is ez a finom, tápláló gabona. Na de annyit ettünk belőle Peruban, amennyit csak lehetett és még hoztunk is haza egy kicsit. 🙂

image

A főétel: Rizs, valamilyen hüvelyesből vagy zöldségből készült pörkölt szerűség, friss zöldség, tojás és szósz. Itt most épp guacamole.

image

image

image

Az ételek egyáltalán nem zsírosak, nem csípősek, nem használnak túl sok fűszert és lehet a friss zöldségek ízét élvezni. Egyetlen fűszer van, amit előszeretettel tesznek mindenbe…komolyan mindenbe: levesbe, salátába, főételre, még édességbe is, az a friss koriander. Azóta Dórit ki lehet üldözni a világból korianderrel, ugyanis ez az erős fűszer, főleg frissen, minden étel ízét teljesen elnyomja.

A piac másik sarkában van egy néni, aki csak vegetáriánus ételeket főz, egy kicsit keverve a perui konyhát az indiaival…izgalmas volt.

image

A menü természetesen leves, csak vörös lencséből:

image

és főétel:

image

Amit érdemes megjegyezni, hogy csak úgy, mint Ázsiában itt sem hűtik az árut és a piacokon eszméletlen szagok fogadnak.
Van itt mindenféle érdekesség.

A legjobb az egész piacon a gyümölcslé árus rész. Minden néni ugyan azokat a frissen facsart gyümölcsleveket árulja, ugyan annyiért, de mindenkinek meg van a maga nénije, akihez mindig megy. Nagyon kedvesek, és ahogy elhaladunk, mellettük mindenki kiabálja, hogy nála vegyünk lét…. 🙂 Óriási adagokat adnak (két nagy pohár egy adag) és minden gyümölcsöt akkor pucolnak meg frissen.

image

image

image

Zöldségek, gyümölcsök

minden mennyiségben (narancs, avokádó, papaya, banán, maracuja, fügekaktusz, zöld citrom, krumpli és tök félék, yam gyökér,):

image

image

image

Külön sorban a kenyér árusok:

image

és egy álmos eladó:

image

Elkóboroltunk arra a valódi piacra is, ahol a helyiek vásárolnak. A másik kettőben is vásárolnak helyiek, de azért itt vannak turista áruk is.

Itt nem asztalokon, hanem földön árulnak a kendőiket leterítve:

image

image

image

image

Ezerféle krumpli, fekete kukorica.

image

De a legérdekesebb, az ez a fehér, penészes krumpli. Chuñonak hívják és igazából nem penészes, hanem egy ősi inka hagyomány alapján éjszaka fagyasztott, majd napközben a napon érlelt, szárított krumpli. A fehér attól fehér, hogy azt a folyamat végén lemossák. Ezt nem javasoljuk, hogy kóstoljátok meg. A szaga is a rohadt krumplira emlékeztet és sajnos a levesbe főzve sem változik illattá és az íze is pont olyan, mintha valakinek a lábát nyalogatnánk (na, jó ezt még nem próbáltuk, de kb. ilyen lehet). Sajnos ez volt az egyetlen étel, amit az Inka túrán, hordáraink iránti tiszteletből sem bírtunk megenni, mert Edvárd már szagra, Dóri pedig az első kanál után érezte, hogy ennek nem lenne jó vége.

image

Így néz ki a belőle készült leves:

image

Itt vettük az első adag quinoánkat:

image

Ami nagyon fontos. Meg kell mosni főzés előtt, mert különben keserű lesz. Na, ezt mi nem tudtuk:-). Dóri lelkesen főzte a finom quinoát, ami nem, egyáltalán nem úgy nézett ki, mint, amit a piacon ettünk. Hiába sóztuk, keserű volt. Szerencsére ekkor még a közösség szálláson laktunk és az egyik perui srác elmondta, hogy le kellett volna mosnunkJ

image

Végre az édes krumpli hazájában jártunk, amiből annyit ettünk Új-Zélandon ennek a krumpli fajtának nagyon sok féle felhasználásával találkoztunk. Természetesen bekerül a levesbe és előszeretettel tálalják sült krumpliként. Itt egy avokádó és bab krémes szendvicset kóstoltunk meg

A főtér körül és a környező utcák éttermeiben valóban rendes éttermi árakat találtunk, 2000-2500 forint körüli egy étel és tényleg csak a csirke-rizs kombinációt felszolgáló helyek voltak olcsóbbak. De ezekhez lehet, hogy akkor sem lett volna bizodalmunk, ha eszünk húst :-).

Egy utcai fesztiválon:

image

Nagyon finom, különleges vegán szószt, házi kenyeret és levest ettünk Pisacban, egy érdekes helyen, amit egy sámán asszony vezetett. Az eső elől tértünk be ide. Amíg melegedtünk és megettük a levest és a szendvicset ő kiállt az étterem ajtajába és elfújta nekünk az esőt. Mire kiléptünk az ajtón egy 20 percre valóban elállt az eső. 🙂

image

image

image

Az inka túrán minden reggelt koka teával, lekváros kenyérrel indítottunk, ebédre pedig levest és valami rizses ételt kaptunk. Minél távolodik az időben, annál szürreálisabb, mikor visszagondolunk arra, hogy túra közben asztalnál ülve, tiszta tányérból levest kanalazhattunk.

image

image

image

image

A legbiztosabb, ha minden van benne (tészta, rizs, krumpliJ)

image

Vacsora előtt mindig kaptunk egy kis frissen pattogatott kukoricát és banán chipset:

image

Természetesen a legnagyobb meglepetés a helyben sütött torta volt:

image

image

Rengeteg szuper vega hely van Cuscóban és egyáltalán nem jártuk végig őket, ezért utolsó esténken az éjszakai busz indulás előtt Claudiával elmentünk egy új helyre, amit még ő sem ismert. Humuszt ettünk és babos, avokádós kenyeret édes krumpli chipssel.

image

image

Valamiért nagy népszerűségnek örvend a vega helyeken a burger. Biztos az USA közelsége és az elkészítés viszonylag egyszerű jellege miatt.

Ettünk quinoa, lencse, csicseriborsó és még ki tudja milyen burgereket, mindenféle szósszal és salátával, édes vagy sült krumplival.

image

image

image

image

Nagyon szívesen esznek itt mindenféle snackek. Népszerű a bab ropogós, sós banán chips és az órás száraz, sült kukorica a cancaha.

image

PC030036

Megnyugtatóan hat ránk, hogy ez a kontinens a krumpli hazája. Rizst is esznek, babot is. Nagy gondunk nem lehet az út hátralévő részén, még ha nem is járunk úgy a fellegekben, mint itt Cuscoban.

Ám Cusco után sem tartott bennünket rosszabbul Peru. Punoba érkezve reggel csak az utcán vettünk pár gyümölcsöt, délután pedig elmentünk keresni valami húsmentes helyet. Rá is találtunk egy kicsit szürreális perui-hindu helyre, ahol már csak egy adag volt a menüből, de rátettek mindet a tányérra, ami marad. Bőven elég is volt kettőnknek.

Újabb óriási adag leves:

és főétel:

Talán a legfinomabb fogásokat a Titika tó szigetén, Amantanin ettük. Itt szálltunk meg annál az idős házaspárnál, akikre biztosan emlékeztek.

Ebédre egy „könnyed” kis leves, ebbe a legalább fél literes tálba 🙂

image

Főételnek pedig egy főtt krumpli, rizs, zöldségek, choclo (óriás szemű kukorica) és sült sajt:

image

Vacsorára szintén egy nagy adag rizs, krumplival sült zöldségekkel (a lomo saltado egy változata-talán ez Dóri kedvence)

Reggeli:

Friss kenyér (lepény szerű, háromszög alakú), muña tea, palacsinta és lekvár

image

image

image

Taquilén szintén egy család látta vendégül csapatunkat. Természetesen volt leves, egy lángos szerű kenyér és még egy újabb népszerű helyi étel (ezt a Titikaka tavon többször ettük) a zöldséges omlettel és krumplival borított rizs.

image

image

image

Itt Edvárd először kóstolta meg a perui halat:

image

Innen, a Titikaka-tó másik partjára utaztunk, ami már Bolíviához tartozik. Chile és Bolívia után (az itt megkóstolt ételekről külön írunk majd) már nagyon vártuk, hogy visszaérjünk Peruba, mert ekkora már világossá vált számunkra, hogy a perui konyha az egyik legváltozatosabb és legízletesebb a világon. Ezért, amint visszatértünk Peruba, Arequippába, azonnal valami finomat szerettünk volna enni. Szállásadóinknak volt egy kedvenc helye, amit szerettek volna megmutatni nekünk. Ők nem vegetáriánusok, de van egy híres vegán sushi hely Arequipában, ami tényleg fantasztikus. Mondjuk nem gondoltuk volna, hogy Peruban fogunk életünkben másodszor sushit enni 🙂 . De ha valahol avokádóval töltött ételt kell kóstolnunk, az biztosan itt van.

Másnap a happycow segítségével megint rátaláltunk egy nagyon olcsó helyre. Ami érdekes, hogy ezek a vega helyek nem a külföldieknek nyitottak, tele vannak helyiekkel. Idősek, fiatalok egyaránt megtöltik ebédidőben és egyáltalán nem csilli-villi nyugatias, hipszter helyek, hanem hagyományos perui ízeket szolgálnak fel, csak hús nélkül. Kb. így néznek ki:

Peruban itt volt a legnagyobb adag, amit kaptunk és pechünkre nem egy menüt rendeltünk, úgyhogy elég sokáig foglaltuk a helyet :-).

Előétel: zöldségek, olajjal és valami savanykás, ecetes lével leöntve…természetesen korianderrel megszórva :-).

image

Leves: óriás adag. Répával, babbal, kukoricával, tökkel és tésztával.

image

Főétel: Sült banán, zöldséges rizzsel és salátával

image

Egyedül ez az ital volt borzalmas, de később megtudtuk, hogy ez főtt lila kukoricából készül, ezért igazából csak cukros víz íze van a belőle készült italnak, mi meg legalább fincsi áfonyára számítottunk volna a színe alapján.

image

Apropó, italok…

Van egy nagyon népszerű coca cola brand alá tartózó hazai márka, amit minden perui imád. A repülőn találkoztunk vele először és nem akartunk hinni a szemünknek,hogy létezik ilyen, jót mosolyogtunk a nevén,mert ez kb. olyan mintha itthon lenne betyár kóla. A színéről gondoltuk,hogy biztos valami citromos ital lesz, mivel inka a neve ezért lehet, hogy van benne valami spéci fűszer…de nem! nagyon nem! Semmi köze az inka hagyományokhoz…folyékony rágógumi íze van. Ha nem repülőn kóstoljuk, akkor nagyon sajnáltuk volna azt a pénzt, amit a kíváncsiságunk miatt erre költöttünk. Azonban ez, az ital, amit egy brit bevándorlónak köszönhetnek a peruiak, mára már nemzeti szimbólummá vált.

33019580930_2c0f7c2694_o

Mi ha már palackban vennénk bármilyen italt, akkor inkább vizet vennénk. Ezen a képen jobb oldalt látjátok a helyi snackeket is. Mi is ilyeneket vittünk a buszos utazásokhoz vagy kirándulásra. Mindenféle magokból (amarant, chia) és aszalt gyümölcsökből készülnek. (kb 50 ft egy :-))

image

Egy másik nap szintén Arequipában:

image

A Colca-kanyon túránk előtti este, mivel a kanyon előtti városban rekedtünk a kalandos buszutazásunknak köszönhetően, legalább ettünk egy adag finom ételt vacsorára. Ráadásul mivel hajnalban indultunk a buszhoz (ami ugye két óra késéssel indul) bent felejtettük az előző nap elkészített szendvicseket szállásadónk hűtőszekrényében. Szerencsére a busz pályaudvaron árultak kenyereket és sajtot:

image

Készítettek nekünk húsmentes vacsorát, ami természetesen egy nagy adag levessel kezdődött:-)

image

Főételnek pedig hagymás saláta krumplival:

image

Reggelire sült banánt kaptunk és mivel Dóri előző este monda a fogadó  tulajdonosának, hogy mennyire szereti a palacsintát, ezért neki készített banános palacsintát.

image

image

Arequipából Nazcába egy két emeletes busszal utaztunk, a felső emeleten, legelől, ahonnan csodás volt a látvány.

Készítettünk is egy rövid videót, ami jól bemutatja milyen is egy tipikus  kisváros:

A buszon pedig ebédre ezt kaptuk. Nem nagyon tudjuk, hogy mi volt:-)

image

Nazcában Edvárddal és a másik három couch surferrel főztünk minden nap és közösen mentünk reggel a piacra, ahol Dóri beszerezte kedvenc gyümölcsünket a passion fruitot, amihez kb. 200 forintért vett fél kiló chia magot (még mindig van belőle itthon és nagy becsben tartjuk:-)) és minden reggel ezzel a smoothieval indítottuk a napot. De a városkában sétálva a passion furit szósszal leöltött fagyinak sem tudtunk ellenállni. Lehet, hogy ez az a gyümölcs, amivel mindent el lehet adni nekünk ;-).

image

Nazcából Icaba érkezve az utcán kérdezgettük hol találtunk vegetáriánus étkezdét. Nagyon kedves volt mindenki és egy szuper jó, nagyon olcsó helyre irányítottak bennünket, ahova Huacachinában töltött napjaink után is vissza jöttünk mielőtt felszálltunk volna a Limába tartó buszunkra, mert annyira kedvesek voltak a tulajdonosok. A menü: zöldség leves, cékla saláta(amit ők orosz salátának hívtak),rizs bab pörkölttel.

image

image

image

Visszafele, itt kóstoltuk meg először a huancaina szósszal leöntött krumplit is, amit Limában újra volt szerencsénk enni Giával, aki a receptet is megszerezte nekünk egy vegán séf barátjától, aztán az interneten is megtaláltuk: íme.

image

Limában Edvárd gombával ette a huancaina mártást:

image

Amiért érdekes ilyen étkezdékben enni:

az ebéd mellé zene is szólt (ebben az étterembe éppen egy nagyon szépen játszó muzsikus tért be… azért találkoztunk olyan borzalmassal is, akinek inkább azért adtunk volna pár solt, hogy abba hagyja.)

Huacachinába sikerült rálelnünk egy annyira jó étteremre, hogy végül minden nap ott ettünk. Megengedtünk magunknak egy kis luxust is, miután egyszer a napi menüben az édességet is megkóstoltuk ezen a helyen…

brownie vanília fagylalttal

image

másnap már rendeltünk is egy Skóciából jól ismert desszertet, Dóri kedvencét, banoffee piet.

image

Ez az étterem nyilván a turistákat igyekezett kiszolgálni a sok európai jellegű étellel,de ez most nagyon jól esett nekünk, ráadásul azért az európai ételeket is a perui ízvilág szerint formálták át, így kóstoltuk meg például a quinoa rizottót.

image

Sokszor ettünk rizst zöldségekkel:

image

image

és valamilyen szósszal, itt például zöldséges quinoával (elnézést a képért csak annyira éhesek voltunk, hogy elfelejtettünk képet készíteni, mielőtt belekóstoltunk):

image

vagy rizst zöldséges omlettel (ez Bolíviában is nagyon népszerű vega étel)

image

Persze azért a sok finomság mellett, néha főztünk szállásadóink konyhájában backpacker klasszikusokat is. 🙂 Spagetti, paradicsomszósszal:

image

és a népszerű helyi bundázott, sült banánt:

image

A végére hagytuk Dóri kedvencét, amit azóta is előszeretettel készít itthon. A lomo saltadot, ami a chifa  konyha egyik remeke. Recept: itt.

image

A chifa Peruban és a környező országokban a kínai éttermeket és ételeket is jelenti. A 19-20. században főleg Kína déli részéről Peruban letelepedő kínai ételek ízvilága és a perui konyha izgalmas keveréke. Nagyon érdekes, hogyan hatnak a világ különböző részein egymásra az egyes kultúrák és milyen fantasztikus ételek, ízek keverednek és születnek ezen kultúrák keveredéséből. Ráadásul ilyen ételeket Dél-Kínában nem ettünk, de érezhető volt a hasonlóság azokkal az ételekkel melyeket két éve ettünk ott.

Összegyűjtöttünk nektek pár jó perui receptet, mert érdemes őket kipróbálni. A quinoát, mivel nem terem nálunk, érdemes hajdinával vagy kölessel kiváltani, mert egyrészt nagyon drága, másrészt nagyon messziről kell ideszállítani, így nagy az ökológiai lábnyoma.

Levesek:

Quinoa leves és a Titicaca-tavi Zepter konyha

http://eatwellenjoylife.com/peruvian-quinoa-soup/

http://perudelights.com/tag/peruvian-soups/

 

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s