Mit tanultam férfiként a hulladékmentességtől?

A “Miért (nem) férfias a környezettudatos élet?” 2. része arról, hogy miért igazán férfias a környezettudatosság.

Bontsuk tovább a kérdést, amit a Miért (nem) férfias a környezettudatos élet?  bejegyzésben elkezdtem.

Mi az az imperatívusz, ami a mai modern ember létével összekapcsolódik, és senki nem hagyhatja figyelmen kívül?

Ez a teremtett, természeti világgal való összekapcsoltság.

Mára a tudománynak hála határozottan kimondhatjuk, hogy az ember, a homo sapiens sapiens, része ennek a világnak és természeti lény, egy teremtmény, és nem vonhatja ki magát a természet törvényeinek hatálya alól. Nem csak ez a jellemzője, viszont ez a jellemzője mindenkori és letagadhatatlan.

Nem kizárólagos minősége az embernek, hogy természeti lény, így nem zárja ki sem a vallási, sem egyéb spirituális sajátosságokat, nem korlátozza ezen területeken lévő választásainkat, vélt, vagy valósnak megélt belső világunk jellegét. Miért fejtegetem ezt ilyen hosszadalmasan? Azért mert azt gondolom, hogy ennek a felfedezett és megértett törvénynek (mi szerint az ember természeti lény és része az élet nevű közösségnek, és nem függetlenítheti magát a többi élettől és nem rendelheti azokat a maga kényelme és érdeke alá a végtelenségig)  az a következménye, hogy férfi és női vonatkozásoktól függetlenül, mint fajra, mint emberre érvényes ez a törvény. Felelősek vagyunk a Világért, ami elsősorban az embert mint fajt, és az embert mint egyedi létezőt jelenti. Ez a felelősség hatalmunknál és értelmünknél fogva, tovaterjed a saját generációnkon az időben. A Világ a természet törvényeivel összhangban egy véges, fizikailag határolt kiterjedés, ennek értelmében erőforrásai és megformálhatósága is véges keretekbe van foglalva. Ha ezekre nem figyelünk, akkor egy olyan imperatívusz ellen vétünk, ami lassacskán (reményeim szerint minél hamarább) a ’ne ölj!’ imperatívuszával válik egyenértékűvé. Persze itt egy sokkal összetettebb feladatkörrel állunk szemben, és ez a szerteágazó felszólítás sokkal nehezebbé teszi a helyes viselkedést.Ezért két fontos segítséget szeretnék adni, amit követve egyre közelebb kerülhetünk ehhez az imperatívuszhoz:

Tudatosság és Tájékozódás.

A Tudatosságban a legfontosabb, hogy olyan feleséget válasszunk, aki nem hagyja elfeledni: van még mit munkálkodni magunkon és az életünkön, hogy jobb legyen ez a Világ…. 😀

Viccet félre téve. Tudatosan hozzuk meg döntéseinket.

  1. Gondoljuk át, hogy az amit szeretnénk, valóban okoz e örömöt, és valóban szükségünk van e rá?
  2. Ha úgy döntünk igen, akkor ellenőrizzük le az adott dolog, étel eredetét.
  3. Amennyiben elfogadható az eredet, gondoljuk át újra, hogy találhatunk e olyan terméket, (ez főleg az ételekre jellemző) amit helyben készítenek, ami nem utazott ezer kilométereket.

Ha megtaláltuk mindezeket, akkor az egész gondolatsort egy szempontba belesűríthetjük, és tudjuk alkalmazni.

  1. Ha valóban szükséged van valamire, akkor végy olyat, ami nincs becsomagolva (étel) vagy pedig használt (egyéb dologok).
  2. Persze sokszor vannak olyan eszközök, amiből új „kell”. Ekkor pedig az legyen a szempont, hogy minél tartósabb legyen.
  3. Az árát ne ma nézd, hanem 10 évek távlatában.

Nézzünk egy igazi, férfias eszközt példaként 🙂 : ütvefúrógép.

Hogyan válasszuk ki? (egy ideje követem a barkácsfórumot, és elég sok infó van ott ilyesmikről) ha évente 1-2 alkalommal használjuk csak, akkor lehet, hogy megteszi egy olcsóbb, kevésbé tartós gép is. De rendszeres használat mellet tuti nem. És ha veszünk egy gépet, ami mondjuk 2 évig bírja, egy másik ami meg 3-szor annyi, de 10 évig bírja, akkor a pillanatnyi magas kiadás ellenére MÉGIS SPÓRULUNK! (az olcsóból 10 év alatt 5 gép kéne, mivel a drágább 3 olcsó gép árának felel meg ezért 2 olcsó gép árát megspóroltuk, vagyis 2/3-át a drágának…) Spórolunk pénzben, spórolunk az időnkkel (a munkaórák, amit a 2 extra gép árának megkeresésére fordítunk) spórolunk a Világ erőforrásaival. Tisztában vagyok vele, hogy ez nem ilyen pontos arányokkal jelentkezik a valóságban, de a tendencia igaz!  Ez egy tudatos döntés, amit a tájékozódás segítségével tettem még tudatosabbá!

Zárásként szeretnék néhány példát említeni, hogy milyen örömöket és élményeket okoz a környezettudatos és hulladékmentes szemlélet férfiként.

Férfiúi hiúság simogatása!

A kiskutya és kisgyerek varázslatával bír a csajok figyelemfelkeltésénél a vászontáska, újraszalvéta. Ha ezt előveszem egy pékségben, és csajszi az eladó, tuti mindig szóba elegyedik velem, és látom a lenyűgözött csillogást a szemében…:D (persze ez a tanács az egyedülállóknak szól ;-).

Régi szokás újra felismerése!

Visszatértem a textil zsebkendőhöz. Dóri szerint sokkal férfiasabb egy textilzsebkendőt elővenni a metrón, mint egy papírt. (Persze ő sodavan az ilyen régimódi dolgoktól;-)). Gyerekkoromban csak ilyen volt, aztán valamiért átálltam a papírra  tinédzser koromban (mert szégyelni való a városiak előtt, valami ilyesmit mondott anyám amikor gimibe kerültem, és azt gondolják falusi paraszt vagyok mert nem tellik az eldobható papírra) és most kb. 1 hét alatt teljesen visszaálltam. Sokkal szebb, sokkal kellemesebb az orrnak, minden szempontból jobb. Innen egy pacsi Jenő barátomnak, aki sosem ingott meg a ruhazsepi használatában!

Időtállóság!

 Olyan dolgokat vásárolok amik sokkal tartósabbak és sokkal jobb minőségűek ez által, és nemcsak, hogy sokat spórolok, hanem egy nagyobb használói élményt ad a minőség, legyen az egy túrabakancs, zokni vagy valamilyen barkács eszköz. Tovább erősítve az élményt – a jó minőség ára miatt 5-ször is meggondolom, hogy veszek e valamit, és sokszor több hónapot, akár évet is várok a megvásárlással, hogy megbizonyosodjak a dolog szükségességéről, de ezzel a kivárással számomra még nagyobb az öröm és a dolog értéke.

Megtanultam főzni!

Ha azt a minőséget akarom elérni, amit otthon a válogatott, termelői és idény zöldségekből én magam meg tudok csinálni, az 3-4 ezer forint legalább egy étteremben, kifőzdében. Ezt 1000 forint alatt szoktam megvalósítani, több főre. Egy új képesség a szabadság egy új szárnya! 😉

 

Felismerés!

Mindközül a legfontosabb férfiként, hogy a hulladékmentesség témakörével való foglalkozás egy globális felelősség felismerése. Egy titáni feladat, mint ahogy Atlasz tartja vállain az égboltot, úgy válik az az ember (és most itt direkt nem férfit írtam), aki úttörője a Világ megőrzésének egy tartóoszloppá, felvértezve a tudatosság akaraterejével és a tájékozódás Odini-szemével.

 

Ha ennél is több példát szeretnétek és konkrét receptekre (dezodor, fogkrém stb.) is kíváncsiak vagytok, akkor ajánljuk ezt a  bejegyzést.

Hogy utazunk hulladékmentesen Montengróba és Grúziába? Olvassatok róla itt.

Youtube csatornánkon, pedig videókat is találtok például arról, hogyan vásárolunk hulladékmentesen.

 

Képek forrása: saját, canstockphoto és creative commons licensszel ellátott képek.

 

Reklámok

2 responses to “Mit tanultam férfiként a hulladékmentességtől?

  1. Visszajelzés: Miért (nem) férfias a környezettudatos élet? | Talpalatnyi történetek Edvárd és Dóri utazásaiból a világ körül·

  2. Tetszik, várom a folytatást. Nagymama

    Mentes a vírusoktól. http://www.avg.com

    2018. február 3. 17:39 Talpalatnyi történetek Edvárd és Dóri utazásaiból a világ körül írta, :

    > Talpalatnyi történetek posted: “A “Miért (nem) férfias a környezettudatos > élet?” 2. része arról, hogy miért igazán férfias a környezettudatosság. > Bontsuk tovább a kérdést, amit a Miért (nem) férfias a környezettudatos > élet? bejegyzésben elkezdtem. Mi az az imperatívusz, ami a mai moder” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s