Amerikai furcsaságok

Utazni azért jó, mert például rájövünk arra, mennyi minden evidens számunkra, mennyi mindent megszoktunk itthon a mindennapokban és egy csomó mindenre nem csodálkozunk rá, adottnak vesszük, hogy így van. Nyilván nem lenne meglepő, ha Kínában, Indonéziába vagy Kolumbiában találkoznánk furcsaságokkal, de itt Amerikában? Itt is vannak érdekes dolgok, nem is kevés.

Ez a lista természetesen teljesen szubjektív és igyekeztünk mindenféle értékítélettől semlegesíteni magunkat, egyszerű rácsodálkozásunkat találjátok egy csokorba szedve.

Pihe puha ágyak

Mindközül talán a legszubjektívebb, de azért sok magyarral beszéltünk már, akik ugyan így érzékelték. Az Egyesület Államokban nagyon szeretik a puha ágyakat és kanapékat, de annyira puhák, hogy tényleg belesüllyedtünk az ágyba és elvesztünk a kanapékon, amikor lehuppantunk. Mi személy szerint a másik extrém oldalt, a nagyon keményet Ázsiában jobban kedveltük.

Mikró

Elsőre talán fel sem tűnik és biztosan itthon is lehet venni ilyen mikrókat, de azért nem ez a jellemző. Majdnem az összes szállásunkon, ahol volt mikró, idő és hőmérséklet beállítás helyett, „alapvető” élelmiszerek elkészítéséhez lehetett programot választani. Ugyan bölcsészek vagyunk, de azért jól elboldogulunk a technológiával, ennek ellenére  okozott némi fejtörést, mikor egyszer használni akartuk a mikrót, hogy mit is nyomjunk meg, ha a maradék levest megmelegítenénk…mert „maradék leves felmelegítés” funkció nem volt rajta.

Azért sokat elmond, hogy milyen ételek vannak eleve beprogramozva.

Légkondis fűtés

Itthon is egyre elterjedtebb a légkondi beszerelése, az USA-ban ez már régóta alapfelszereltség a melegebb helyeken, de most jártunk itt először télen és meglepve tapasztaltuk, hogy a légkondi egyben a fűtés is. Nincsenek radiátorok, a meleg elég hamar elillan, mert a házak fala is vékony, szigetelés nélküli. Nagyon fura és hangos ez a fűtés, párszor éjszaka fel is ébredtünk rá.

ÁFA

Képzeljétek el, hogy bementek a boltba, nyugodtan vásároltok, szépen összeadjátok mennyit fogtok fizetni, majd a kasszánál hirtelen hozzáadódik az árhoz 2-3000 Forint. Egyfelől rettentő idegesítő vásárlóként, mert ember legyen a talpán, aki tudja, hogy minek mi az áfája (persze azért sok helyen ki van írva) másfelől tisztán érezhető, hogy mennyit fizetünk a boltosnak és mennyi lesz az államé. Kicsit idegesítő is, mikor meglátod mennyi adó van egy-egy terméket. Ami így sokkal szembetűnőbb, mint otthon, ahol azért nem sokszor nézzük meg a blokkon az áfa nélküli árat.

A legidegesítőbb, amikor szállást keresnétek. Még a booking.com sem aszerint rendezi sorba a szállásokat, ha a legolcsóbbat szeretnéd látni legelöl, ami valóban neked, vásárlónak a legolcsóbb lesz, hanem aszerint, hogy az a szállásnak mennyibe kerül. Ezért történhet az, hogy egy Las Vegas-i hotel az egyik menő casinóban csak 25 dollár egy éjszakára, de a foglalásnál már 130, mert két-három féle adó is jön az éjszaka árára. Ráadásul nem minden államban van így. Valahol az árak tartalmazzák a áfát és egyéb adókat.

Drive-through

Ezt itthon maximum a Mc Donald’s és néhány gyorsétterem szolgáltatásként ismerjük. Meg persze a klasszikus automosós élményből, amikor bent ülhettünk az autóban, miközben az óriás kefék pörögtek körülöttünk. A drive through lényege az, hogy úgy tudunk vásárolni, szolgáltatást igénybe venni, hogy nem kell elhagynunk az autónkat. Edvárd ennek a jelenségnek, még 5 évvel ezelőtt, mikor először amerikában jártuk adott is egy nevet: az autó itt a felnőttek inkubátora. Gyakorlatilag bármihez hozzá tudsz jutni úgy, hogy ki sem kell szállnod belőle.

Ok, vannak gyorséttermek.

Gyors fagyizók.

Vannak olyan gyorséttermek, ahol még a kis ablakhoz sem kell odaállni, kihozzák nekünk az ételt.

De e legmeglepőbb: gyógyszertár, bankautómata, közért és a legdurvább: alkohol bolt!!! Ez teljesen komoly. Ha nem hisztek nekünk, járjatok utána. Itt a legjobb drive-through alkohol boltok listája.

Útjelző táblák

Na, ez a furcsaság a mostani úton esett le nekünk. Észre sem vettük, hogy ha itt nem beszélsz angolul, akkor elég nehéz dolgod van. Képzeljétek el mi lenne, ha itthon egyszerűen, ahelyett, hogy ezt a jelet használnánk:

Ki lenne írva, hogy

Sok sikert  a közelkedéssel, külföldiek:-).

Persze, azért vannak könnyebben érthetőek is, de még jó, hogy az angol egy világnyelv és az országban nagyon alacsony az írástudatlanság különben nehéz dolga lenne az idelátogatóknak vagy azoknak, aki itt szeretnének közlekedni. Hál’istennek Thaiföldön és Indiában is jeleket használtak (persze ahol használtak), illetve Mexikóvárosban a metrómegállókat kis képekkel jelezték, így azok is el tudtnak igazoni a tömegközlekedési eszközökön, akik nem tudnak olvasni.

Bármikor lehet jobbra, kis ívben fordulni, még akkor is, amikor piros a lámpa, kivéve, ha egy külön tábla tiltja ezt. Nagyon megkönnyíti a közlekedést, és csökkenti a dugókat is.

Egyenrangú kereszteződésben 4 STOP tábla. Az megy tovább, aki először érkezett a kereszteződésbe. Biztonságossabb, mint nálunk az egyenrangú kereszteződések, mert tényleg mindenki megáll, és nem tévesztik el, hogy most akkor melyik a jobb kezem, és ki mehet előbb…

Fogadj örökbe egy mérföldet

Személyes kedvencünk az autópálya örökbe fogadás. Olyan reklámfelület, aminek értelme is van. A táblára annak a cégnek, családnak, közösségnek, szervezetnek a neve kerül ki, akik gondoskodnak arról, hogy a következő egy mérföldön ne legyen szemét, sőt akár jelentik is az illegális szemétlerakókat, vagy akik kidobnak a kocsijukból szemetet. Igen, ez a reklámok országa és minden felületet ki kell használni. 😉

Szia! Hogy vagy?

How are you? Most már értjük miért ezt a mondatot tanultuk meg először általános iskolában angol órán. A Hogy vagy? nem egy valódi kérdés itt, hanem a Helló kiterjesztése, amitől azt érzed tényleg érdekli az eladót, a hogyléted. Ráadásul furcsa mód érdekli is…ez megadja a lehetőséget a beszélgetésre. Ez a “hogy vagy?” nem olyan, mint, amikor a barátod felé fordulsz, szemébe nézel és megkérded: hogy vagy? és felkészülsz egy pár órás beszélgetésre, amiben inkább hallgatsz. Valóban, ez egy felületesebb “hogy vagy?”  annál, amit mi megszoktunk. Kicsit olyan, mintha reggelente amikor az amerikaiak tükörbe néznek, akkor megválaszolnák ezt a kérdést. Ma jól, remekül, nagyszerűen, vagy csak vagyogatok. Mindenesetre legalább egy semleges közérzetet sejtet a válaszuk, és sohasem negatívat. Van egy olyan töltetete is, amiben a következő jelentés is benne van: mit csinálsz, mivel foglalatoskodsz épppen, mi az ami a fejedben van? Ha az ember nem akar belemenni, akkor adhat egy időjárásos választ: milyen gyönyörűen süt a nap – mire a másik: bizony, vártam már a jobb időt én is, hosszú volt a tél. De elmondhatjuk, azt is, hogy éppen az új munkahelyi meghallgatásunk miatt izgulunk kicsit, és a másik fél tuti valami bátorítást fog mondani, vagy elmesél egy 3 perces sztorit az ő hasonló szituációjáról. Valamikor a “hogy vagy?” kapcsolódás tényleg csak egy 10 másodperces kitérő, valamikor, néhány perces beszélgetés kerekedik belőle. Nagyon sokszor folytatódik a származásoddal is, akár a rendszámtábla miatt, akár az akcentus miatt, és ugyebár amerikában gyakran költöznek az emberek, meg amúgy is egy hatalmas ország. Ami biztos – a kérdés minden felszínessége ellenére-, kinyit egy kaput, amikor kilépsz az eladó-vevő, bankár-ügyfél stb.,bármilyen szerepkörből és pár pillanatig, vagy akár percekig is két fajtárs, két egyenrangú ember beszélget. Kinyílik egy kapu ilyenkor, ami akár világokat is feltárhat előttünk. Mi szeretjük ezt.

Raktár városok

A lakótelepi pince óriás verziói. Annyi cuccot halmoznak fel az emberek, hogy ezeket már nem tudják a saját lakásukban vagy házukban tárolni. Persze nagyon hasznosak lehetnek az ilyen raktárak költözésnél (ami itt egyébként teljesen természetes akár 1-2 évente is) és nem a család tagjainknak a garázsába kell elosztani a cuccokat, amíg be nem költözünk. Az USA-ban 21.000 hektárnyi területet foglalnak el az ilyen tároló egységek, szó szerint utcák vannak benne, akkora területeken, mint egy kisebb hazai falu. Mind, mind a napi szinten nem használt cuccok tárolására. Ha bővebben olvasnátok erről, ajánljuk Dóri egyik írását, arról mennyit fizetünk a cuccaink tárolásáért.

Ügyvédek, fogorvosok

Magukat óriásplakáton hirdető plaszikai sebészek, ügyvédek. Letisztult üzenet, semmi sallang.


Csomagolás csomagolása és a giga méretek

Minden boltban lehet venni előre elkészített reggeli, uzsonna csomagokat és valahogy minden sokkal nagyobb, mint otthon. Lehet venni 2 kg-os nutellát (amit ne egyetek, mert pálmaolajjal készül ;.)), óriás zacskós chipset, 2 literes ketchupot és így tovább. Ami persze abból a szempontból jó, hogy talán kevesebb a csomagolás…talán. De számunkra ezek a reggelik, ráadásul egyértelműen gyerekeknek célozva, tízóraira nagyon megdöbbentettek. Hogy lehet ilyen egészségtelen műanyagokat eladni?

A szabad döntések országa

Mindenki szabadon eldöntheti, hogy szeretné-e a testét kitenni bármi olyan kemikáliának, ami esetleg rákot is okozhat. Korrekt. Ők figyelmeztettek, a döntés a vásárlóé ugyebár.

“A női higiéniás termékek olyan vegyszerek hatásának tehetnek ki, mint a XY melyek Kalifornia Állam szerint rákot vagy egyéb reproduktív károkat okozhatnak.”

Röviden, a snackek fogyasztása rákot okozhat.

Vallászabadság

Egy szabad országban, mindenki abban hisz, amiben akar. Az arizónai Page egyik főutcája, halmozza az élvezeteket. Teljesen véletlenül tévedtünk be ebbe az utcába és ahogy mentünk, a különböző egyházat soha véget nem érő sorára bukkantunk. Az advetistákól,a babtistákig van itt minden. Vasárnap akár a 9-es miséről át lehet menni egy másik egyház 10-es miséjere. Minden csak egy sarokra van. Úgy tűnik nem csak a boltoknak alakítanak ki utcákat és ‘mall’-okat,hanem az egyházaknak is.

Ezt viszont már tényleg nem tudtuk értelmezni két templom között:

Biztos van még sok minden, amire nem emlékszünk vagy amit mi nem vettük észre. Ti jártatok az Egyesül Államokban? Mi volt a legfurcsább számotokra? Írjátok meg nekünk!

Reklámok

One response to “Amerikai furcsaságok

  1. Mindegyik elolvasása élvezetes volt számomra. Erzsi mama

    Mentes a vírusoktól. http://www.avg.com

    Talpalatnyi történetek Edvárd és Dóri utazásaiból a világ körül ezt írta (időpont: 2019. márc. 31., V, 21:37):

    > Talpalatnyi történetek posted: “Utazni azért jó, mert például rájövünk > arra, mennyi minden evidens számunkra, mennyi mindent megszoktunk itthon a > mindennapokban és egy csomó mindenre nem csodálkozunk rá, adottnak vesszük, > hogy így van. Nyilván nem lenne meglepő, ha Kínában, Indonéziába ” >

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s