Iskola a határon, az óceánparton

Te Puruban ellátogattunk a helyi iskolában, ami több mint lenyűgöző volt.

A bejáratnál maori népművészet várja a gyerekeket, akik második idegennyelvként maoriul tanulnak.

Az iskola udvarán:

Az iskola igazgatója személyesen vezettt minket végig az iskolán és magyarázta el az oktatási módszerüket. Hihetetlenül naprakész volt mind a tantervük, mind a hozzáállásuk a világhoz. Néhány „apróság” az iskolaparton, hogy miért járatnánk ide a gyerekünket. Az iskola az óceánparton van. Az óceánnal való együttélés része a tanmenetnek, a gyerekeknek van kenuórájuk, úszás, és horgászóra, illetve elméletben is foglalkoznak az óceeán védelmével, jelentőségével. A gyerekek egy hétre kapnak feladatot, és mindenki magának osztja be, tömmbösített foglalkozások vannak, ahol egyénileg foglalkozik a gyerekekkel a nevelő. Általában 2 évfolyam van egybe, most azt tervezik, hogy 4 lesz egyyben. A legmodernebb technikát alkalmazzák.. Blogot kell írniuk, abban rendszerezni a tanultakat, gondolataikat. Az iskolában van továbbá színnház, konyhakert, főzőóra, ahol a konyhakertben nevelt terményekből készítik el a gyerekek az ételeiket. Hihetetlen fegyelmezettek voltak minden csoportban, ammit meglátogattunk, a teremben a felszabadultság és sokszínűség légköre lebegett. És mindez egy általános iskolában. Nos igen, az óceán parton, ahol a tornaórán kajakozni és horgászni tanulnak, a színdrab, amit éppen egy vendég művészekből álló csapat tanít be az osztályoknak arról szól, hogy az ősi népek mennyire tisztelték az óceánt.