Na de mit láttunk a turista napon?
Reggel elmentünk egy kicsi faluba, ahol egy balinéz táncjátékot a barongot néztünk meg,amiről kaptunk ugyan részletes leírást,de már az olvasottak alapján sem értettük, hogy a különböző színek hogyan illenek össze azon kívül,hogy indonézek.
A lelkesebbeknek, akik nálunk sokkal jobban ismerik ezt a kultúrát és művészetet, itt a táncjáték leírása:
Ezt valószínűleg mások is így élték meg, mert 20 perc után megkezdődött a turisták kivándorlása a teremből. Valóban nagyon érdekes, már-már bizar volt a játék és nem is nagyon értettük, hogy milyen irányba akar vezetni miket a szimbolika, valahogy a megtervezetlenséget sugallta az egész. Voltak momentumok, amelyek fixek voltak.Pl: megöltek valakit, kikötöztek valakit,de ami e közben történt annak az értelmét kevésbé tudnánk megragadni. Azt hisszük,hogy ennek megértéséhez egyszerűen indonéznek kell lenni. Meg is kérdeztük Yassert, hogy ez csak turistáknak szóló eőadás volt vagy egy valóban tradicionális táncjáték. Azt mondta, hogy ugyan ezt adják elő a ceremóniák alkalmával a templomban.
Van valami érdekes disszonancia a balinéz tánc és zene kapcsolatában. A zene nagyon puzáló, erőteljes, csilingelő és kaotikus, míg a táncban van valami görcsös kimerevítettség, ahol hirtelen és szakaszos mozdulatokkal igyekszik felvenni a táncos a zenében tapasztalható ritmus szerűséget. Nagyon nagy szerepe van az apró kéz, ujj és szem mozdulatoknak.
Következő állomásainkon megtudtuk, hogyan is készítik a szorgos indonéz kezek az ezüst ékszereket és a batik mintákat (sellyem és egyéb textil festése viasszal és különböző színekkel. Tradicionális balinéz művészet.)
Az egyedi ékszerek pedig így készülnek: mindenki csinál minden fázist egy-egy hétig, az egyes fázisokat 3 hónap betanulni.
Ilyen luxus boltban lehet őket megvásárolni, ahol végig mellettünk állt egy kis kosárkávál egy kedve indonéz hölgy, hátha megtetszik valami. Tetszeni ugyan tetszett…
Még egy híres templomot a Batuánt látogattunk meg, itt van a legtöbb hagyományos faragás.
{ Ne haragudjatok,de mostantól ilyen montázsokat tudunk csak feltenni, mert kezd betelni a blog tárhelye és még hátra van jópár hónap}
De talán az egyik legszebb látvány ezeken a rizsföldeken tárult elénk Tegalalangban.
Aztán megnéztünk két műdödő vulkánt és a Kintamarit nézve itt elfogyasztottunk egy ebédet és tovább mentünk egy hagyományos, organikus fűszer ültetvényre.
Erről egy külön posztban számolunk be, mert annyira különleges élmény volt.
A következő templom volt az egyik legkülönlegesebb, amit láttunk, mert itt a szent vízben is meg lehetett mártózni.
Már feltűnt számunkra előbb is, hogy nagyon sok fa van, amit ruhákkal vonnak körbe. Yasser elmondta, hogy a fákat szentként tisztelik, amelyben istenek laknak. Ha valaki kivág egy ilyen hatalmas fát azt betegség és balszerencse fogja súlytani. Kár, hogy erről a nyugati keresztény favágók nem tudnak. 🙁 A házak ezért töbséggel nem is fából készülnek, ami pedig fa rajtuk az kókusz vagy pálma, ugyanis ezeket ki lehet vágni.
Utolsó állomásunk a mai napon az Elefánt barlang nevű templomhoz vezetett,ahol éjjel nappal várják a meditálni vágyókat.
Ezt követően Ubudba mentünk az első homestay (családi) szállásunkra, ami fantasztikus élmény.
