Rarotongai hostel

Már 5 napja vagyunk bezárva csunyácska, kis koszos hostelunkba és mivel nem süt a nap ezért meleg vízzel sem lehet zuhanyozni…a legjobban a hálózsáknak Wyomingban a Ruthtól kapott meleg pulóvernek örülünk a legjobban.

Cserébe viszont egy kicsit Baricco Tengerócánjának lapjain érezzük magunkat. Az élet erre a szigere, azon belül pedig ebbe az igen furcsa szállásra sodort nagyon sok féle embert a világ különböző pontjairól, akik most éltük egy szakaszának mindennapjait megosztják egymással. Az ember általában nem tölt 1-2napnál hosszabb időt egy hostelben. A hostelek általában amolyan átmeneti szállasok, ahova az utazók éjszaka betérnek másnap reggelre pedig teljesen kicserélődnek az ember szobatársai. Az itt lakó „sorstársainkkal” már-már egy család lettünk. Tudtuk ki-mikor és hova megy, a sziget melyik részén fúj a szél és miért nem erdemes oda menni, hol van a legolcsóbb internet a városban és hol lehet olcsón és finomat enni. Együtt reggeliztünk, vacsoráztunk és minden nap eggyel többen lettünk. Érkeztek az új lakók, akiknek már szinte helyi lakosok módján magyaráztuk a hostel és a sziget szabályait, tapasztalatainkat. Este játszottunk..és egy új kartya játékot is tanultunk, aminek Edi teljesen a szerelmese lett.

Érdekes életutakat, terveket és így nagyon érdekes embereket ismertünk meg. Némelyek először számunkra furcsák, szokatlanok voltak,de egyre nyitottabbak leszünk mi is. A hostelt vezető családon keresztül is egyre jobban érezzük milyen is itt az átlag cook szigeti élete. Az utolsó három napra pedig a nap is kisütött így vegre élvezhettük és teljes pompájában láthattuk a szigetet, ahol a víz leírhatalanul tiszta és olyan mintha egy képeslapba lépnénk bele. Az óceán élővilága pedig fantasztikus. Ugyan csak úszószemüveggel,de láttuk,de rengeteg színes hal között úszkáltunk. Snorkeling fordítási kísérlet: vizikukucska. Sic. Azért az esős napokon sem szoroltunk be teljesen, jártunk a városban, és az őserdőben is kalandoztunk. Nézzük a képeket.

Itt a disznókat friss kókusszal etetik, de azt mondják a husán nem érződik

végre megtaláltuk a szigeten átvezető ösvényt

a Cook – szigetek szimbóluma, a termékenység toteme:

Kutyafalka napozik..

Ez az internetszedő

Útban a hostelünk felé Lady kutyával, aki mindenhova kísért bennünket