Szingapúr- A mall hall, ami olyan nagy, hogy az már nem is hal.. bálna.
Na jó, félretéve a hülye szóvicceket.. második napunkat a High-tech, vagyis a legfeljlettebb városrész megtekintésének szenteltük.
De előtte még reggel ellátogattunk Zsuzsival az egyetemre, ahol kutatóasszisztensként dolgozik. Nagyon szép az épület, nagyon jól fel van újjítva minden, és a legmodernebb technológia minden teremben. De hát mi a javíthatatlan bölcsészek valahogy mégis hiányoltuk a patinát, az évszázadok ólomsúlyát, ami ha nem is a falakban de a bölcselet okán ott van a termekben.. Persze ezen az úton sokkal jobban lehet ma boldogulni, amit a Singapour – i egyetem kínál. Edvárd összerakott Zsuzsinak egy asztalt, ami segít neki, hogy jobb tartással dolgozzon.. jó volt kicsit valami kézzelfoghatót csinálni. Szerencsére az első esőroham még itt kapott el minket, szóval leültünk kávézni, és hosszasabban elbeszélgethettünk. Aztán mikor végül elindultunk, nagy szomorúan megállapítottuk Dórival, hogy annyi nagyszerű ismerősünk, barátunk van szerte a világban, és olyan jó lenne közelebb lenni…:/
Az egyetem után a botanikus kertbe mentünk, ami csodaszép volt, tényleg jól szervezett, és pazarul gondozott. Itt kapott el minket a második esőhullám…
Végül kijutottunk és elmentünk az első plázába. Aztán végig az Orchard utcán,ahol már igencsak készülnek a karácsonyra.
Kedvencünk ez a szálloda, amit behálóznak a növények, kis kertek vannak az emeletein.
Itt a felhőkarcoló/bevásárlóközpont utcán volt itt egy kis rejtett „Rózsadomb..”
A harmadik esőroham a helyi fiatalok szabadidőközpontjába kergetett be minket. Azt hiszük egy társadalmom fejlettségét két dolog mutatja igazán: milyen lehetőségeket biztosít a fiataloknak a gyarapodáshoz és hogyan karolja fel az elesettetek. Na itt aztán volt lehetőség, egy egész komplekszum, több ezer négyzetméterével. Reméljük ha utána nézünk jobban az itteni szervezeteknek akkor otthon is tudunk majd valamit kezdeni vele, mindenesetre a nagyon jó inspiráció megvolt.
Lehetett itt cicasimogató kávézóban beszélgetni és önkénteskedni, ellátni a cicákat:
gyakorolni az épületben található számtalan tánciskola egyikében megtanult korográfiát vagy dekázással nyűgözni le a csajokat:
Találtunk itt önkéntes lehetőségeket ajánló szervezetet,de mentálhigiénés támogatásra is be lehet ugrani késő estik egy irodába vagy csak olvasgatni, használni az ingyenes internetet. A mi kedvencünk mégis a játékbérlő szoba volt:
A pláza utca után újra visszametünk a Gardens of the Bay parkba, megnézni a különböző kerteket.
Este aztán egy tüneményes toronyóra árnyékában. felhőkarrcolóktől övezve ettünk egy nagyon szép ételcsarnokban. Elbúcsuztunk Sarabtól és Szingapúrtól is. Csodálatos ez a város, reméljük még visszatérünk ide. (Vagyis biztosan visszatérünk,mert mostantól szinte minden repülőnk ide érkezik és 3-9 órás időintervallumon belül repül is tovább.)
Kocsis Erzsi
2014.11.18. @ 19:54
Szép helyeken jártok, aminek szivböl örülök.Én csupán Mátraházára jutok el holnap, nov. 19-én kb. 1o napig.Szerető öleléssel: Nagymama
2014. november 17. 9:02 „Edvárd és Dóri utazása / journey of our life”