Közel az ausztrál állatvilághoz

Canberra mellett két, nem olyan híres, ámbár fantasztikus nemzeti park található. Itt is szinte teljesen egyedül túráztunk. Nagyon vártuk, hogy itt ausztráliában találkozzunk a különleges állatvilággal és Dóri már alig tudta kivárni, hogy mikor látunk koalát és kengurut a vadvilágban. Na itt aztán kijutott mindenből. Két napot töltöttünk az állatok között 🙂

Először a Namadgi Nemzeti parkban jártunk, ahol a 6 órás túra alatt több, mint 100 kenguruval és walabievel találkoztunk, olyan közel, hogy egy kicsit meg is ijedtünk az elején, mivel mi voltunk az egyetlen kirándulók 10 km-es körzetben. Aztán rájöttünk, hogy annyira nem is veszélyesek,de azért elég kíváncsiak.

A túra végén egy több ezer éves szilarajzra bukkantunk ami azért tudott ennyi ideig megmaradni,mert az őslakosok egy olyan sziklára festették, amit nem ért el az időjárás viszontagsága.. Két nagy csoportra oszthatók, léteznek sziklafestmények és sziklarajzok. A sziklafestményeket vérrel vagy vízzel kevert vörös, fehér, fekete és barna földfestékkel készítették, míg a sziklarajzok vagy vésett vonalakból, vagy pontozott felületből állnak.

Másnap a Tibdinbila nemzeti parkban túráztunk, ahol végre láttunk koalákat a természetes környezetükben. Ilyen helyesek voltak:

Ebben a nemzeti parkban csodálatos a madrávilág és itt találkoztunk a kacsacsőrű emlőssel is.

Ami nagyon szomorú a parkkal kapcsolatban, hogy az európai ember megjelenésével ebből a régióból az őslakosság teljességgel eltűnt. A parkban található táblák próbálják bemutatni, mit jelentett ez a hely az őslakosok számára. Ugyanis Tibdibila az őslakosok férfivá válási helye volt. Ide jöttek a kisfiúk a nagymamáikkal és anyukáikkal megtanulni azt,hogyan tiszteljék a természetet, hogyan halásszanak, úgy, hogy a többi teremtménynek is maradjon élelem. A park hídjai tele vannak természetvédők, írók és tudósok idézeteivel, rövid üzenetekkel az iskolások és felnőttek számára.