Cancún-leégésünk helye

Na igen Cancún volt az a hely, ahol bizony leégtünk, de derekasan, de nem kell aggódni, még nem anyagilag, hanem bőrpírügyileg…Azt kell hogy mondjuk, az egyenlítő felé közeledve egyre durvább a nap érintése.. Sajnos ezt nem realizálja az ember, csak estefelé.. amikor már késő. Amúgy semmi különös, a hellyel kapcsolatban.. Karib jellegű tenger, hófehér vakító homok, pálmafák, kókusztej, ami nagyon finom, ránk sziszegő leguánok, és hotelek mögött rejtett tengerpart..

Itt szenvedtünk három napig a leégés után, ez látszott a szobánkból… Kár, hogy csak az árnyékban lehettünk..

Egészen más világ ez, minden a turistákról/ nak szól. A térképen még utcaneveket sem nagyon találni csak sorban a hoteleket. Kicsit elszomorító. Az ingyenes partszakaszra, amit még nem foglalt el egyik hotel sem és amiből kb 4 maradt egy nehezen megtalálható kis ösvény vezet két hotel között. De a látvány, ami elénk tárult a partra érve az olyan,mint amikor valaki egy képeslapba lép. Szó szerint leírhatatlan színek és látvány tárult elénk. Nem akartunk sokáig maradni, mert éppen a déli órákban értünk ide és gondoltuk, hogy ma csak a várost nézzük meg. De a hely magával ragadott bennünket és sajnos minden értelmünket is. Ugyanis mindketten elfelejtettük magunkat bekenni. Három óra múlva néztünk az óránkra, hogy Úr isten mennyi idő telt el, mi meg a tengerben ugráltunk. Éreztük, hogy lehet, hogy egy kicsit megkapott a nap és haza is indultunk. Rossz buszra szálltunk visszafelé (mert természetesen itt sincsenek buszmegállók és csak leintettünk egyet) mi hogy-hogy nem egy krisnás vegetáriánus éttremnél tett le bennünket. Maga a megvátás volt egy négyfogásos igazi vega ebédet enni (mindössze 1000 forintért). Innen nagy nehezen, kb. 5 embert megkérdezve, aki mind azt mondta, hogy ne sétáljunk hanem menjünk taxival – bár egyikük azt mondta, hogy intelligensnek nézünk ki és biztos odatalálunk 🙂 neki köszönjük a bizalmat- visszajutottunk a szállásunkra. No itt ért a meglepetés, nem csak egy kicsit voltunk leégve. Innen három napig egy képet sem készítettünk és a legfájdalmasabb háromnapunk volt. Vagyis még máig sem múlt el. Hidegrázás, hólyagok. Kentük mi mindennel,amivel tudtuk. Soha,de soha ne csináljatok ilyet, véletlenül sem!

Ezzel a gyönyörűséggel mentünk át a szigetre, Isla Mujeres és ott egy nagy csodára leltünk: Plastik Island…következő poszt.

A sziszegő leguán.. Tényleg nagyon para…

Másik arca… Ez is Cancún. Ugyanis, mikor a bőrünk egy kicsit meggyógyult, akkor az idő romlott el. 4 napig vihar volt és szinte egy percre sem állt el az eső, úgyhogy a fenti két kép az, amit napsütésben a tengerparton készítettünk. 🙂