Mi és a babahordozás
A mosható pelenka után, babás mindennapjaink egy másik meghatározó eszközéről is gondoltuk, hogy megosztjuk veletek a tapasztalatainkat.
Emlékezhettek talán, hogy a babakocsival való próbálkozásunk szinte minden esetben csúfos kudarcot vallott. Bár tudtuk, hogy alapvetően hordozni szeretnénk Maját, mert amellett, hogy jó érzés nekünk és neki is, szeretjük a hordozással járó mobilitást, azért vannak helyzetek, amikor jól jönne a babakocsi.
Íme a fenti képen azon ritka pillanatok egyike, amikor még lelkesen vittük le a (nem csak a zero waste, hanem az ésszerűség jegyében is) marketplacen, harmad áron megvásárolt szuper könnyű babakocsit, amit a második emeletről, fél kézzel, benne a deddel is le tudna hozni Dóri.
Egy nagyon szép állapotban lévő, több tízezer forintos darabhoz jutottunk így hozzà pár ezer forintért.
Na jó, egy baja azért volt:-)…
…a szuper könnyű és könnyen összecsukható babakocsit nem lehet összecsukni. Ez a funkció viszont nem hátrány, ha a kis lakásunkban fogjuk tárolni (megjegyzés, hogy igen, még sajnos mindig nem költöztünk el, de már alig pár hét van hátra.)
De gondoltuk, sebaj. Szuperapu megoldja majd ezt is:-).
(Aki, ha emlékeztek még, az első szappanfőzésünknél bormixer híján a fúrófejbe illesztett villával mentette meg a helyzetet.…)
A babakocsit nyitva hoztuk el.
Aztán összezárni sikerült.
Kinyitni viszont nem.
Na, gondoltuk, mi lesz ha nem lehet használni. Inkább nyitva kellett volna hagyni.
Aztán Edvárdnak 1 óra mókolás után, éjjel a konyhában, fejlámpával sikerült megcsinálnia.
(A történethez hozzátartozik, hogy az összecsukáshoz kell egy csavarhúzó, amivel egy mozdulattal ki kell pattintanunk egy kallantyút, úgyhogy a kocsi aljában lévő tartóban gyerekjáték helyett egy csavarhúzó van állandó tartozékként.)
De nagyon örültünk, hogy sikerült meghosszabbítani az életét egy egyébként hibátlan babakocsinak.
Mivel babakocsis próbálkozásiank azóta is kudarcot vallottak, ezért erre a csavarhúzós műveletre amúgy sincs sokszor szükség.
E kis anekdotikus kitérő után térjünk vissza a hordozáshoz 🙂
Ugyan vannak helyzetek, amikor tényleg sokkal-sokkal kényelmesebb lenne, de végül a babakocsi témát hamar elengedtük, hiszen megértjük Maját, hogy sokkal jobban szeret rajtunk csüngeni, mint a babakocsiban feküdni. Ráadásul ezzel a világ anyáinak, szülőinek nagyobb százalékához tartozunk 😉 (Visszagondolva Ázsiára vagy Dél-Amerikára sehol nem láttunk babakocsit tologató anyukákat.) Úgyhogy megbékéltünk a helyzettel, igyekszünk megerősíteni a hát-, derék-, láb-, és karizmainkat, emellett pedig több könyvben is olvastunk a hordozás csodás hatásáról. (Ha még nem olvastátok, akkor szívből ajánljuk „Az elveszett boldogság nyomában” című művet. Azoknak pedig, akik szívesen nézegetnek képeket arról, hogyan hordozzák a világ körölnböző részein az anyák gyermekeiket, akkor látogassatok el erre az oldalra.)
Egy percig se gondoljátok, hogy bárkit, aki nem komfortos a hordozással most meg szeretnénk győzni vagy akinek a babája nagyon is szeret a babakocsiban ringatózni, aludni erőnek erejével magára kellene kötnie. Nem. Viszont, ha valaki szeretné kipróbálni, azok számára hátha inspirációul szolgál a mi hordozós történetünk.
Az apropó
Nemrég Dóri egy élő beszélgetésben vett részt Mirtillel (barátunkkal és dúlánkkal) a gyerekekkel való utazásról (Edvárd szerint nagyon cukik és lelkesítőek, úgyhogy hallgassátok meg 😉 ).
A beszélgetés során kérdezte meg valaki, hogy mit csináljon, ha az ő babája nagyon nem szeret hordozóban lenni.
Természetesen nem vagyunk hordozási tanácsadók, az esetet sem ismerjük, de ennek apropóján gondoltuk megosztjuk veletek, hogy mi mikkel kísérleteztünk.
Mivel a babakocsi teljesen ugrott, ezért muszáj volt megtaláltunk az a hordozóeszközt, ami hosszútávon mindkettőnknek és Majának is kényelmes.
Viszont természetesen nem akartunk több 10-100.000 forintot feleslegesen kiadni, vagy egyfolytában a marketplacen keresgélni. Főleg amíg azt sem tudtuk mit keressünk (maximum Dórinak tetsző szín alapján tudtunk volna válogatni). Mert hiszitek vagy sem, mint minden babához kapcsolódó eszköz esetében a hordozóeszközök száma is végtelen és még ha meg is van a kiszemelt típus, na abból is van még számtalan gyártó.
Ember legyen a talpán, aki eligazodik.
Mondhatnátok, hogy mindegy, ki kell választani egyet, ami a legtöbbeknek jó és kész.
Sajnos a hordozásnál az a tapasztalatunk, hogy könnyen kudarcba fulladhat az egész, ha nem a nekünk való hordozóeszközt választjuk. Az pedig, hogy másnak mennyire bevált egy fajta egyáltalán nem garancia arra, hogy nektek is beválik. Amit viszont nagyon nem ajánlunk az az, hogy csak úgy bemenjetek és levegyetek a polcról egy nagy babaáruházban egy hordozót. Ugyan, teljesen jogosan azt gondolnánk, hogy ezeken a helyeken jól megválogatják, hogy milyen hordozóeszközöket árulnak és a nagy márkák biztosan megbízhatóak, sajnos több olyan „márkás” hordozóeszköz is van, ami nem hogy nem jó a babának, de még árthat is neki (ilyen például az olyan eszköz, amiben a baba kifelé néz). Ajánljuk az alábbi, kedves barátunk Hojdák Anka hordozási tanácsadó által írt cikk elolvasását, mielőtt bármit is megvásároltok.
Nálunk különösen trükkös a helyzet, mert testalkatban is nagyon nagy különbség van köztünk.
Számtalan helyzetben szabadította fel a kezünket mosogatásra, teregetésre, főzésre, mikor Maja nem akart tovább játszani a földön vagy csak elálmosodott, de valamit muszáj volt elvégezni. Mi főleg kirándulásra és „sétalvásra” használjuk és természetesen a szombat reggeli piacozás elengedhetetlen kelléke.
Az első napoktól kezdve hordoztuk Maját, ha épp nem a kezünkben vagy a cicin volt ;-). Vagy szövött kendőt használtunk vagy rugalmasat (ebből kipróbáltunk egy hibrid karikás-rugalmasat, de ez végül nem vált be.) A rugalmas kendő nagyon kényelmes volt, amíg még pici baba volt Maja, körülbelül 5 kg-ig.
Persze nem mindig sikerül annyira jól a kötés és volt olyan kötési mód ami nekünk nem annyira vált be, de fáradhatatlanul kísérleteztünk. (Azt ugye amúgy is nagyon szeretünk :-)) Szerencsére néhány esetlen próbálkozásunkat egy hordozási tanácsadó olvasónk is látta a képeinkeinken, és kaptunk tőle egy online gyorstalpaló alkalmat, amiért nagyon hálásak vagyunk.
A következő képeken látjátok, hogy miket próbáltunk. Ezek egy részét barátoktól kaptuk kölcsön kipróbálásra, cserélgettünk egymással. Ez az egyik legjobb módja szerintünk a kísérletezésnek, de ha épp nincs olyan barátotok, akivel lehet csencselni, akkor érdemes ellátogatni egy közeli hordozó klubba.
Ez azért nagyon, nagyon hasznos, mert rengeteg féle, fajta, anyagú eszközt lehet megtapogatni, kipróbálni és 1-2 hétre nagyon jelképes összegért kikölcsönözni és tesztelni. Így pedig sok pénzt és felesleges fejást lehet spórolni, ha az adott eszköz nem válik be. Ráadásul képzett hordozási tanácsadók segítenek megtalálni a legjobban passzoló fazont. – Országszerte vannak ilyen klubok, érdemes rákeresnetek, hogy hol van a ti környéketeken.
Mikor már háton is lehetett Maját hordozni, akkor mi a klub tanácsadói javaslatára kétféle félcsatossal kísérleteztünk, amit a klubból kölcsönöztünk.
Barátainktól pedig két másikat is kaptunk. Próbálkozásainknak köszönhetően kiderült, hogy az elsőre nagyon szimpatikusnak tűnő meitai fazon (fent), bármennyire is csalogató, egyikünknek sem kényelmes (testalkat kérdése), hogy a teljesen csatosas biztosan nem szeretnénk (még fentebb). Utóbbinak az oka, hogy mivel mi tényleg nagyon sokat hordozunk, ekkora kompromisszumot nem akartunk hozni a Maja számára optimális pozícióban, úgyhogy maradt egy mégiscsak hordozós non plus ultra, ami elvileg tényleg mindenkinek (!) beválik: a szövött kendő.
Ez a tanácsadók szerint is A nagybetűs hordozóeszköz, ami mindenkinek jó. Legalábbis, ami a baba számára optimális poziciót és hordozó számára kényelmes kötési lehetőségek tárházát is maximálisan kimeríti.
Egyetlen nehézsége van: jól be kell gyakorolni, míg flottul, gyorsan, kényelmesre sikerül megkötni, de utána valóban szuper eszköz és meghálálja a belefektetett időt. Könnyű, kis helyen elfér, mindössze egy eszközzel újszülött kortól a hordozós kor végéig, és akár az összes gyerekkel ki lehet húzni.
Úgyhogy mi a szövött kendő mellett döntöttünk, és mindig nagy örömet okoz, amikor érezzük, hogy Maja és a mi számunkra is most nagyon jól sikerült megkötnünk. Gyakran képeket is küldünk egymásnak, hogy „Nézd, milyen jól megkötöttem” vagy „2 perc alatt elaludt benne Maja”.
Persze ez nagyon egyéni, de apáknak is nagy élmény, hogy miután 9 hónapig kívülről követték a gyermekük fejlődését, most ők is a szívükre és hasukra köthetik. Legalábbis Edvárd nagyon szereti ezt az érzést.
Miután már tudtuk, hogy mit keresünk könnyű marketplacen és hordozós facebook csoportokban rálelni a vágyott színű kendőre. (Még mi is keresgélünk, eggyel pedig sajnos befürödtünk, amit így vettünk, addig a kölcsön kendőket használjuk.) Illetve nagyon gondolkodunk rajta, hogy egy félcsatos hordozót veszünk használtan vagy készítettetünk szövött kendőből, mert az, hogy Maja nem szeret babakocsibab sétálni, azt is jelenti, hogy bárki aki vigyáz rá (nagyi, unokatesó) szintén csak magára kötve tudja sétáltatni. Elől megkötni, segítséggel viszonylag könnyű a kendőt, de azért a gyermek batyuban hátracsapását nem várhatjuk el senkitől.
Visszatérve a videóbeszélgetésben feltett kérdésre: érdemes nem feladni, ha szeretne valaki hordozni, mert lehet, hogy nem az első, nem a második hanem csak a többedik eszköz lesz az, ami beválik….viszont akkor. Woww! Annyira jó érzés, hogy sikerül megtalálni.
(Ugyanezt nem tudjuk elmondani a babakocsiról, lehet hogy azzal is így van, csak nem voltunk elég kitartóak, de a próbálkozások babakocsiknál már nagyon macerásnak tűnt volna és annyira nem is voltunk elkötelezettek a babakocsi téma mellett.)
A másik, ami bevált nekünk az szintén szövött, de karikás kendő. Főleg olyan esetekben használjuk, amikor gyorsan kell felkötni egy teregetéshez vagy le kell szaladni valamiért a ház elé. Könnyen lehet benne szoptatni is és különösen jó szolgálatot tesz azokon a napokon, amikor a baba szinte 24 órában cicin szeretne lehetne enni, anyuka pedig nagyon szeretne megebédelni vagy visszafoghatatlan vágyat érez egy csapati kenyér készítéséhez:-).
(Erről az akrobata mutatványról nem mellékelünk most képet.)
Még egy rövidke téma a végére. Az elforgó, leeső sapka eddig mindenkinek nehézséget okozott, főleg háton hordozásnál. Dóri szokott egyedül utazni Majával és random embereket megkérni, hogy húzzák szegény gyermek fejére a lemászott sapkát. Szintén kedves olvasónktól (irtó jófejek vagytok, hogy „ismeretlenül” ennyi minden kapunk tőletek ;-)) kaptunk egy űrhajós sapkát, amit az ő ygermekei már kinőttek. Ha valamire, akkor erre édemes még beruházni.
Persze számtalan téma kapcsolódik még a hordozáshoz, főleg télen: mennyire és hogy öltözzünk be, háton hordozásnál mibe vigyük a pelenkát, vizet, ételt, váltóruhát és így tovább. Ezekről majd egy külön bejegyzésben írunk.
Ne adjátok fel! Ha a fizikai állpototok engedni, érdemes kipróbálni a hordozást, mert nagyon mobilissá tehet.
Örömteli kalandozást nektek is a hordozás világában!
Ez sem szponzorált tartalom volt 🙂
