Ukrajna, a hulladékmentesség Mekkája!
Ukrajnára úgy készültünk lélekben, hogy itt nem lesz nehéz dolgunk, hiszen eddig minél keletebbre vagy délebbre mentünk Európában, annál egyszerűbb volt a hulladékminimalizálásunk.
A nyelvismeretet nem lehet megspórolni
Arra viszont nem számítottunk, hogy sokkal nagyobb felkészülést igényelt volna az ukrán nyelvből és a cirill ábécéből ez az utazásunk. Na, de ebből a hibánkból ti már tanulhattok :-).
Délkelet-ázsiai és kínai utazásainkról tudjuk, hogy milyen fontos elmondani, mi az, amit nem eszünk, mert jártunk már pórul azzal, ahogy csak angolul mondtuk, hogy vegetáriánusok vagyunk vagy, hogy nem eszünk húst. Ugyanis a hal, a csirke és a tengeri herkentyűk nem mindenhol számítanak állatnak.
Facebook követőink között hál’ istennek akadtak jó páran, akik járatosak a nyelvben, ezért egy általuk összeállított szótárral indulunk útnak:
Ukrán vega szótár
- ми не ïмо м’ясо (my ne jimo mjaszó) – mi nem eszünk húst
- ми вегетарiанцi (my vegetarianci) – vegetáriánusok vagyunk
- у цiй стравi є м’ясо чи риба чи тваринний жир?- (u cij stravi je mjaszó csy ryba csy tvarynnyj zsyr?) – van benne hús vagy zsír?
- ми не їмо рибу, курятину, яловичину, свинину -(my ne jimo rybu, kurjatynu, jalovycsynu, svynynu) – nem eszünk halat, csirkét, marhát, sertést
A nem kérünk zacskót és a saját dobozban kérünk mondatokkal is készülnünk kellett volna :-). Örömmel vesszük, ha ezekkel kiegészítitek kommentben a szótárunkat, hogy közkinccsé tehessük.
Első csomagolásmentes próbálkozásunk
Zero waste törekvéseink az első munkácsi pékségben kudarcot vallottak, ugyanis ide valóban kell a nyelvismeret és erős hátránnyal indultunk. Mire elmagyaráztuk, hogy húsmentes pékárut keresünk és hiába vettük elő a textilzsákot és mutogattunk, hogy ebbe kérjük, csak nem sikerül elérnünk, hogy ne kerüljön papírzacskóba a péksüti.
Itt is éreztük, de később a Volovets-i pékségben végképp beigazolódott, hogy ez a külföldiek felé mutatott megtiszteltetés és a jó kiszolgálás miatt volt, ugyanis hiába próbáltuk legalább a két pékárut ugyan abba a zacskóba kérni, ők csak mosolyogtak és rázták a fejüket, hogy nem, nem.
Ilyen helyzetekben mi nem görcsölünk rá, hogy most került hozzánk egy papírzacskó. Fontosabb, hogy ne egy agresszív, negatív élmény legyünk az eladóknak. Kedvesen, kicsit esetlenül próbálkoztunk, de mosolyogva távoztunk. (Itthon, ahol nincsenek ilyen nyelvi akadályok, simán kimegyünk valahonnan azért, mert egyszer használatos csomagolást akarnak ránk sózni, de itt is szomorúságunkat kifejezve és nem agresszíven.)
Viszont, a második üzletben már sikeresebbek voltunk! Hiába, a helyismeretet és annak a felfedezésnek az idejét, hogy működnek a boltok nem lehet megspórolni egyik országban sem. Kell hagyni magunknak időt.
Ukrajna első csomagolásmentes boltja
Mielőtt legörgetnétek a listára, hogy mi mindent lehet Ukrajnában csomagolás nélkül venni, nem állhatjuk meg, hogy kifejezzük afeletti örömünket, hogy mennyire könnyű itt a hulladékcsökkentés.
Mikor elutazunk valahova mindig igyekszünk felkeresni olyan embereket, szervezeteket, akik szemléletformálással foglalkoznak. Ezért Lviv külvárosában meglátogattuk Ukrajna első csomagolásmentes boltját a Комірка-t, magyarul Éléskamrát, ami mindössze három hónapja nyitott. Természetesen minden országra igaz, hogy nem kell kifejezetten zero waste bolt ahhoz, hogy mellőzzük a felesleges csomagolásokat. Ez pedig Ukrajnára hatványozottan érvényes.
minden kozmetikum helyi kézművesektől származik
helyi készítő munkája
kenyérchips
a tészta szintén helyi, kézműves
Az országban gyakorlatilag mindent lehet kapni kimérve vagy csomagolás nélkül, és ehhez nem kell spéci boltba sem menni. A sajttól, a kenyéren és házi tésztán át, a kekszekig. Természetesen magvakat és zöldséget, gyümölcsöt is be lehet szerezni, de itt sem spórolható meg, hogy vigyünk magukkal saját zacskót és dobozt és előre jelezzük, hogy nem kérjük a csomagolást, viszont a lehetőség még a legkisebb boltocskákban is adott .
A zero waste boltok egy olyan országban, ahol gyakorlatilag a piacok és a kis közértek maguk a potenciális csomagolásmentes beszerzőhelyek, csak megkönnyítik, természetessé teszik a saját tárolóban történő vásárlást.
A legfontosabb szerepük a szemléletformálás.
Hogy tudatossá tegyék azt, milyen jó lehetőség a kimérős vásárlás, jó a környezetnek, és hogy ha valaki a piacra megy, vagy a sarki boltba és ott a kimérős tészta, akkor ne a zacskót szakítsa le (mert hiába a kimérős lehetőség nem láttunk senkit, aki ne a kitett zacsiba vásárolt volna-nyilván nem reprezentatívak a mintáink;-))) hanem vigye magával. Hogy tudatos legyen ezeknek a helyeknek a hasznàlata is.
A bolt nagyon kedves eladója, aki roppantul örült érkezésünknek és a beszélgetésnek, mert az ilyen találkozások mind erősítik a mozgalmat, elmesélte, hogy gyakran térnek be emberek csak úgy a buszmegállóból, mert kíváncsiak mi ez a bolt, miért ilyen fura, ilyenkor elmeséli nekik a koncepciót, beszélnek a műanyag problémáról. A szavak nem haszontalanok, sokan visszajönnek saját tárolókkal.
Ez egyébként Magyarországról is elmondható, legalàbbis Budapestről. Tele vagyunk kimérős lehetőségekkel, még a nagyobb szupermarketekben is, de mégis, a kimérőset is az egyszer hasznàlatos műanyagba vesszük. Ennek a boltnak szerintünk az a létjogosultsága, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy óriási előny és lehetőség (az egyébként modern és nyugati világgal szemben, ahol most próbálnak ehhez visszatérni.) Szóval ezt a lépés előnyt, ha úgy tetszik, segítenek kihasználni a zero waste szervezetek, a kezdődő mozgalom és ez a bolt is.
Nézzetek be velünk:
Mivel készültünk a hulladékmentes utazásra?
Természetesen most is nálunk volt a hulladékmentes utazás alapcsomagunk, amit megnézhettek részletesen itt, így minden kirándulásra vonatútra tudtunk saját csomagolásban szendvicset, kekszet vinni és mindig volt nálunk meleg víz vagy tea a termosznak köszönhetően. A vonaton pedig elég jól jött a kézfertőtlenítő, amit szintén magunknak készítünk.
Vásálás pékségben, most már papírzacskó nélkül, sikerrel 😉
Itt Ukrajnában most nagyon divatos az elviteles pohár. Gyakorlatilag mindenhol ezt a szemetet látjuk. Pedig milyen egyszerű lenne vinni magunkkal egy bögrét.
Ez sajnos a hegy tetején volt, a felvonó mellett Pylypetben:
A víz kérdés
Általában ez az első kérdés, ami bárkiben felmerül, aki külföldre utazik. Vajon iható-e a víz? Ha a külügy portálját vagy angol nyelvű (jellemzően amerikai) blogokat olvastok, azon azt írják, hogy nem iható. Persze mindenki döntse el maga, mi vittük a víztisztítónkat, megittuk a csapvizet, ami egyébként valószínűleg tisztítás nélkül is iható lett volna, de alig volt rá szükségünk, ugyanis a legtöbb helyen van, vagy víztisztító automata (ez pl. Lviv egy panel kerültében volt az utcán):
Vagy a szállásadók biztosítanak. Na, de nem akárhogy, mert persze mutogathatnánk, hogy milyen kevés hulladékunk lett, ha azt nem számoljuk bele, amit más kidobott helyettünk. 😉 A szállásunkon ebben a palackban egy közeli forrás vize van. A családnak van pár darab ilyen palackja, amit ingyen újratölt a forrásból, ennyi.
hulladékmentes étkezés
Minden beszámolónkban megtaláljátok, hogy az egyéni hulladéktermelés utazás közben leginkább az étkezéshez kapcsolódik. Sajnos ez még akkor is igaz lehet, ha beültök valahova, még ha az vega, környezettudatos hely is. Ugyan műanyag helyett minden papír, de a mellettünk ülő három fős társaság pl. ezt hagyta maga után.
Ilyenkor kérhetitek „meztelenül” bármit is vesztek és ezeken a helyeken, amit általában angolul is beszélő fiatalok vezetnek nagyon fognak neki örülni ;-).
Meztelen vegán hotdog
Kimérős mirelit
Még első este, Munkácson sétálgatva fedeztünk fel egy olyan boltot, ahol minden mirelit árut kimérve lehet vásárolni. Otthon meg sem fordulna a fejünkben, hogy ilyesmit vegyünk… na de itt eléggé izgatott minket a jelenség, úgyhogy bementünk.
Na, itt aztán nincsenek higiéniai macerák. Sikerül elmagyaráznunk, hogy a dobozba szeretnénk pirogot (Jee, már tudtuk a megfelelő káposzta és krumpli szavakat! ;-)).
A tára funkció viszont nem működött a mérlegen, ezért eladónk elmutogatta, hogy beleteszik zacskóba, kiméri a mérlegen, aztán a zacskót egyszerűen visszatette a zacskókat tartó zacskóba. Persze ezt oda fogja adni másnak, de mivel kiderült, hogy kicsit tud magyarul, ezért elkezdtünk vele beszélgetni a zacskókról, ami őt is nagyon zavarja.
Akkor, íme, a 150 forintos vacsoránk. Káposztás és krumplis pirog. Nem a legnagyobb íz élmény, de azért jó érzéssel ettük meg.
Viszont a piacokon lehet kapni olyan fagyasztott pirogot, amit ott helyben készítenek, és ilyen raklapokon hűtik le őket még frissen.
De lehet venni hal rudacskát és halat is.
Halat akár élve is. De azért ilyenkor örülünk, hogy nem eszünk húst.
No.1 beszerzési hely: a Piac
Természetesen itt is élő a piac kultúra és nem méregdrága öko-piacot jelent, mint nyugaton, ahol csak drága úri huncutság, hanem valóban olcsóbb beszerzési helyet.
A piacok bejárata előtt sok olyan árus van, aki csak pár üveg lekvárt, gombát, aszalt gyümölcsöt vagy szörpöt adnak el. A kedvenceink viszont kétségkívül azok a nénik voltak, akik a nyakukba akasztott szárított gombát árulták. (Kár, hogy Dóri nem eszik gombát:-()
Minket mindig lenyűgöz és elvarázsol a friss, helyi ételek varázsa, amit valaki saját kezével szedegetett le és hozott el a piacra.
Nézzétek, mi mindent lehet kapni!
Természetesen itt sem minden helyi és sajnos betörtek az import, csomagolt zöldségek, gyümölcsök is, amiknek fogyasztása itt a jómód jele. Családunk is büszkén kínálta nekünk a műanyag hálóba csomagolt pomelót. Reméljük, még azelőtt elérkezik ide a zero waste szele, mielőtt itt is mindent átvenne az Aldi, Tesco és társai által importál csomagolt éelmiszerek divathulláma.
Az út mentén, buszmegállók közelében
Sajtokat a falvakban. Saját készítésű, házi füstölésű, nem ám füstízzel ízesített. A bácsi itt füstöli az út mellett. Simán lehet szintén saját dobozba kérni.
Sajtfüstölő
A boltok
Teljesen oda, meg vissza voltunk tőle, hogy egy teljesen átlagos boltban mennyi mindent lehet kimérve venni. Itthon azért nem mindig van időnk kekszet sütni, pedig elég jó néha csak bekapni egyet. Itt viszont legalább 30 féle különböző sós és édes kekszet lehet venni, cukrot, tésztát, magokat kimérve.
A pénztárnál pedig lehet kapni újrahasználható zsákot. Ez egy picike boltban, Volovetsben.
WC papír műanyag csomagolás nélkül 😉
Ebben a munkácsi, kicsit „luxus” szupermarketben pedig húsokat, salátát, csokoládét, sajtot, a pénztárnál pedig ez lógott.
Öko-karácsony
Mivel épp hazaindulásunkkor kezdődött az ortodox karácsony, ezért belecsöppentünk a karácsonyi vásárlás és készülődés javába. Itt is állítanak karácsonyfát, viszont nagy divat ez a jóval fenntarthatóbb változat és szerintünk ez egy hihetetlenül jó ötlet, amit itthon is meg lehetne valósítani.
Egy fa talpba szurkálnak bele ágakat és ez adja a karácsonyfa formát,de nem kell hozzá kivágni egy teljes fát, csak az alső ágakat.
De, ha lehet nekünk még jobban tetszett a karácsonyfa őse, a Didukh fa, ami az ősök szellemét szimbolizálja, és amit hagyományosan a család közösen készít el rozs, zab, búza kévéket összekötve és különböző szárított virágokkal dekorálva.
Szóval le a kalappal Ukrajna!
…és mennyire lett kerek a nulla ezen az utazáson? Hát, eléggé.
