Mcload Ganj – A Dalai Láma lakhelye s előadása

Egy szép napsütéses napon, mikor reggel indiai zeneszóra ébredtünk…

Úgy döntöttünk, elsétálunk Mcload Ganj-ba, s megnézzük, mi fán terem itt a tibeti buddhizmus, megnézzük magát a templomot, a Dalai Láma Templomát. Mcload Ganj-ban nagyon kedves kis utcácskák vannak, nagyon sok bolttal, ahol mindenféle jó dologra leltünk. Az egyik bolt mellett egy idős, nyugati néni megszólított minket, hogy tudjuk e, hogy hétffőn nyilvános audienciát tart a Dalai Láma, s hogy itt a közelben kell regisztrálni rá. Megköszöntük a jó hírt, s hamarosan regisztráltunk is. Azért elmentünk a templomba, ha már a közelébben voltunk.

Dóri és Edi azt érezte, hogy a nepáli menekült táborok sokkal egységesebbek, s erősebben tibetiek voltak, mint itt, a „főhadiszálláson”. De azért jó volt látni, valami elkapott minket a buddhizmusnak eme szerény és békés ágazatából. 

Hétfőn kora reggel aztán elmentünk a meghallgatásra. 8-ra érkeztünk. Sajnos Tendzin nem nyolcra érkezett, hanem csak 11-re. Ami nem is lett volna baj, ha nem arra számítunk, hogy 30 perc lesz az egész, ahogy indiai barátaink mondták. E helyett 4,5 órát ott voltunk a ott. Kezdetben lassú araszolgatás volt esőben a kapu felé, ahol tüzetesen átvizsgáltak mindenkit. Érdekes volt látni azt, hogy habár egyértelműen le volt írva, hogy mi minden nem szabad, hogy az embernél legyen, mégis egy csomóan hozták a kis motyójukat. Ezért is volt olyan lassú. Na de csak beértünk, meg is örültünk, hogy egész jó helyet kaptunk, majd jött egy tibeti bácsi, aki feldúlta a tömeget. Szétcsoportosította az embereket, nemzetek szerint. Legtöbben a UK-ből, USA-ból, természetesen Németországból és meglepő módon Izraelből voltak. Valamiért Dharamshala nagyon népszerű az izraeliek körében. Mi természetesen nem lehettünk külön csoportba, még ha erősítette is magyar csapatot Csaba honfitársunk. Szóval csak 4 magyar volt, így betettek minket Kelet-Európába. Felháborító..! …:) Mi Európa szíve vagyunk. 🙂

Nagy sokára megérkezett Őszentsége. Egy kedves kis apóka, aki mindig mosolyog, nagyon jó a humora, s úgy beszél és nevet mint Yoda.. 

Elkészültek a képek, amelyeket a dalailama.com oldalról tudtunk pár órával kesőbb letölteni.

Visszarendeződtünk Kudun lábához, s elkezdett beszélni. 

A TANÍTÁS

Azzal kezdte, hogy biztos nem csak a képért jöttünk, meg hogy lássuk az ő testét, meg a fogait..(ekkor vicsorított majd jót nevetett) ezért mondana nekünk pár szót arról,hogy mi is van az ő fejében, mit gondol a világról.  

Három fő aspektust ragadott meg abban, hogy hogyan közelítsünk a vallásokhoz. Az első az a tradíció, hogy minden vallás rendelkezik bizonyos tradícióval. Azokkal a tradíciókkal, amik az alapot, s a hagyományt adják. 

Második a filozófia, amiben minden vallás különbözik. Ezek azok az elemek, amikben változnak a vallások. A haarmadik pedig a rítus, amiben aa tradíciót gyakorolják, s ebben valóban eltérőek. 

Aztán beszélt még az indiai örökségről. Magukat, a tibetieket úgy tekinti mint az indiai hagyományok követőit, s örököseit, s az indiaiakat, mint guru nevezte meg, akik az ő tanítóik. Azért kíváncsiak lennénk ez mennyire volt komoly és mennyire szólt ez a politikai színtérnek, mert ugye az indiai kormány hivatalosan is befogadta a tibeti menekülteket. Beszélt még Őszentsége Tibetről, a tibeti vallásról, melyet úgy nevezett: a békésség és a megértés vallása, és ez nem csak egy vallási dogma, vagy forma számukra. A békés és megértéssel teli viszonyulás a másikhoz nekik esszenciális létforma, maga a létezés. 

Kedves volt számunkra nagyon, hogy beszéde végén beemelt egy környezetvédelmi szempontot is. Tibet nem pusztán egy spirituális vallási közösség, ennek a közösségnek a része a természet is. Az a tér-idő kontinuum, amiben a tibeti nemzet és vallás létrejött, szervesen beívódik a gondolataikba, viselkedésükbe, létükbe. Ha mindez elpusztul, ha a tibeti fennsík drasztikusan megváltozik a klímaváltozás miatt, akkor magukból is elveszítenek egy részt.(a sarki jégsapkák után a tibeti fennsík az a terület, mely legérzékenebb az éghajlat változásokra. legtöbb része 4000 méter felett található, de nagyon sok rész akár 6000 méteren is.) Ezért óvniuk kell ezeket a területeket, s magát a világot is. Nagyon megörütünk, hogy ilyen szempontokat is megfogalmazott egy vallási vezető. Jó lenne, ha minél jobban belátnák a vallási személyek ezt: a spiritualitás talaja ez a teremtett, anyagi világ. Ha ez nincs, a tömjénfüst örökre elszáll…

Összességében azt kell, hogy mondjuk: Őszentsége, a Dalai Láma, az óceán bölcsessége nagyon nagy hatást tett ránk. Tényleg van benne valamely elmélyült és magávalragadó, nemes egyszerűség. Tragédiája viszont nem enyhül. És valószínűleg Kudun halálával egy olyan spirituális, vallási tradíció ér véget, ami páratlan volt modern korunkban. Mindezt valamely gyerekes revansvágy és enyhe gazdasági érdekek miatt.. Szép új világ ez. Viszlát.