Misére harangoztak Keralában
A holit követően elutaztunk Keralába, Kochi nevű városba. Egész napunk utazással telt. Mumbaiig vonattal, majd onnan repülve.
(Maszkot elővigyázatosságból itt nyugat Indiában végig hordanunk kellett, mert H1N1 járvány volt….mostanra már elhagytuk a veszély zónát.) Sajnos a légkondi kicsit kiütötte Edvárdot, de már jobban van. Mindig akkor fájdul meg a torkunk, amikor melegebb helyre látogatunk. Az utazás közben és a csatlakozások közti várakozás során sokat beszélgettünk. Sajnos kicsit elragadtattunk magunkat Ázsiával kapcsolatban. Örölünk, hogy itt van Zoli és türelemre, újragondolásra hív minket. Hiába, Ő friss hús még a rostélyon és nem dudálnak 6 hónapja a fülébe…:) De valóban fontos az ő jelenléte most, és bízunk benne, hogy méltó gondolatokhoz, méltó mélységekbe szállunk vissza utunk lezárásaként. Neki pedig nagyszerű egy hónapot jelent majd az Indiai „vakáció”. 🙂
Kochiban találtunk egy csodálatos vendéglátót Thomas Alex személyében, aki a reptérre is kijött értünk, és majd 30 kilómétert furikázott vissza minket a városba. Nagyon jó érzés, ha kijönnek értünk a reptérre..:)
Másnap pedig ellátogattunk vele a helyi dél-indlikán egyház vasárnapi miséjére.. nagyon szép volt a templombelső, igazi trópusi istenháza. Nagyon különleges számunkra, hogy ennyi keresztény templomot látunk, merthogy Kerala többségében keresztények által lakott állam…talán az egyetlen ázsiában.Egy igazán külön kis világ. Jól megférnek itt a különböző vallási csoportok és egeszen erdekes hatást gyakorolnak egymásra. Erről egy hosszabb bejegyzést ír nemsokára Zoli.
A szertartás nagyon hasonló volt az otthonihoz, egy nagy különbséggel: a nők és a férfiak külön áldoztak, illetve sosem kellett letérdelni,csak az áldozásnál.
Délután pedig Thomas rábízott minket két barátjára, egy fiatal házaspárra, akik körbefurikáztak minket Kochi főbb nevezetességei körül. A vallások közti egyetértés jó példája, hogy a lány keresztény a fiú pedig muszlim,de mindenféle vallás templomába járnak. Megnéztük az első Európaiak által itt Indiában épített keresztény templomot is.

Megnéztünk több helyi boltot is, a különböző vallásokról elnevezett utcákat, mindegyikben a maga templomát, mecsetjét…és azt vettük észre, hogy itt délen sokkal kedvesebbek az emberek.
Egy régiségboltban pózoltunk is egy szép kapuban. 🙂



A nap végén megnéztünk egy indiai bevásárlóközpontot, ahol Edvárd és Zoli szert tett néhány Kurtára (férfi, indiai ing) és felbróbálták a tradicionális esküvői fejfedőt.






