Székelyföldön át a Vargyas-szorosi RIKA Fesztiválig
Fehéregyházáról a következő úticélunk drága Csilli barátunk meglátogatása volt, akivel évekig együtt táboroztattuk a csángó „gyerekeit” Edvárddal, és akivel már évek óta nem volt lehetőségünk találkozni.
Nosztalgikus, ilyenek voltunk 12 éve, tábori életkép fotó:
Székelyföldön keresztül vitt felé az utunk és a napot nála töltöttük.
RIKA, amiért útnak indultunk
A csodálatos házaspár, akik évekkel ezelőtt megálmodták a RIKA tábort, tényleg olyan különleges kis világot teremtettek ide, ahol nagyon jó volt lenni. Már maga a környezet is mesés, a szervezés könnyed, barátias és még sincs káosz. Valahogy az egész olyan sallang mentes, mindenki nyugis, teszi a dolgát, a gyerekek rohangálnak. Nincsen külön játék sarok mindenféle játékkal, de vannak szénabálák, van ovónéni, akivel terméseket gyűjtögetnek. Közvetlenség és kedves mosolyok, ahogy végig megyünk a táboron.
Másnap reggel, a gondviselésben bízva úgy indultunk el, hogy meglátjuk mi lesz az autóval. Reméljük tényleg csak a vizes benzin volt a ludas (és azt is reméltük, hogy ettől nem lett egyéb baja a kocsinknak).
Másnap reggel, a gondviselésben bízva úgy indultunk el, hogy meglátjuk mi lesz az autóval. Reméljük tényleg csak a vizes benzin volt a ludas (és azt is reméltük, hogy ettől nem lett egyéb baja a kocsinknak).
