„Új idő, új vizeken…” (tőzegen?) járunk..a Skót Felföld

Itt Skóciában, ha az ember lemegy az aszfaltról, mert jó vidéki bezony szédül a betonon, akkor kicsit olyan mintha a vizen járna, mert a talaj: ez a tőzeges, zuzmós, páfrányos valami  bizony süpped is, meg kötyög is, meg nedves is, meg amúgy is, mondom olyan mint a víz na.. hidd csak el…:) Persze vizen még sosem járrtunk…de ez legyen a balladai homály része.

Na de valójában most sokkal érdekesebb dologgal kell kezdenünk. Ez a blogposzt bizonyos szempontból egy új időt, új utazást nyit meg, ami valahol még része ennek a 11 hónapnak, de valahol valami új is már. Mint előzőleg írtuk, Pitlochrryban lezárult egy korszak, és a mai nappal megnyílik valami új. S a nyitás első lépéseként szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, aki eddig olvasták és követték blogunkat, s ezt az új  és első posztot szeretnénk három embernek ajánlani: Böbnek, Dóri nagymamájának – Erzsi néninek, Zalánnak és Ludwignak. Ők négyen voltak azok akik legtöbbször reagáltak posztjainkra, kommentben, levélben, gondolatban. Nagyon köszönjük, hogy interakcióba léptetek velünk.. sokkal több energiánk volt így elkészíteni a bejegyzéseket, hogy tudtuk, valaki mindennképpen olvassa..:) És lehet, hogy sokan mások is vannak még, de ti voltatok azok, akik legtöbbször írasban motiváltatok minket. Köszönet az interakcióért, és ezennel bátorítunk másokat is, ha kérdésetek, észrevételetek van, akkor írjatok nyugodtan, levélben vagy kommentben is. 

És látod Zalán.. nem ér véget…:) Most jön az első új kaland..:) 

Szóval Pitlochry után északra vettük az irányt, és Invernssen keresztülhaladtunk. Útvonalunk:

Az a nagyszerű a kocsiban, hogy bárhol megállhatunk. Így el is kanyarodtunk Strathpeffer felé, ahol megnéztük a régi vasútállomást, és a sas követ. Ami valami kelta cuccc…:) persze megtudtunk róla többet is.:-)

Skócia egy hatalmas nemzeti park. Igazból az egész világ az, csak sajnos nem eléggé. De Skócia tényleg egy hatalmas és szuperül szervezett nemzeti park, teli ösvényekkel, jól kijelölt útvonalakkal a természetbe.

Az első esténket Ullapool előtt egy cuki kis kirándulóknak kialakított bungalloban töltöttük. Majd reggel megnéztük a közelben lévő vízesést és hasadékot.

A skót felföld lenyűgöző, nem győzünk ámulni a hegyeken, felhőkön, színeken, árnyakon, a helyes kis birkákon… és nagy szerencsénkre, mind a Nárcisz, mind a Heather most virágzik..:) 

TAVASZ….:) 

Ullapool maga egy kedves tengerparti kisvároska. Szuper dolog itt Skóciában, hogy nagy hangsúlyt feketetnek a műemlékvédelemre, az épületek egységes arculatára, stílusára, és az állagmegóvásra is. Ilyen városka Ullapool is. 

Jártunk még tengerpartokon, barlangokban, megannyi csodás hegyi úton, egészen Durness-ig.

Az éjszakát pedig Kinlochberive nevű helyen töltöttük egy csodaszép B&B-ben, amit sikerült majd félárra lealkudni (Egy kis India is maradt a vérünkben 😀 )és még reggelit is kaptunk (vegtáriánus haggis és kolbász…nem semmi hogy fel vannak készülve egy ilyen picike kis faluban).