2026 01 27

Így lett Tádzsikisztánból Szardínia.

Adminisztrátor Európa, Olaszország gyerekkel utazás, lakóautós utazás 0

Szardínina kisgyerekkel

Fogadjátok szeretettel utolsó, családi utazós beszámolónkat. Vagyis egy darabig biztosan az utolsót (hogy miért, erről írok egy következő bejegyzésben.)

Az idei év, de az utóbbi évek sem a nagy utazásokról szóltak. Tudjátok rólunk, hogy inkább szervezünk hosszabb ideig egy lassabb, hosszabb utazást, 1-1,5 hónaposat, 2-3 évente, mint több párnapos-egy hetes utat, főleg, ha szeretnénk messzebbre látogatni. Akkor meg főleg, ha repülőre ülünk.

Az idei év úgy indult, hogy belelkesedtem. Na akkor idén. Hiszen 1,5 éve volt ilyen utazásunk és bőven van időm megszervezni, kitalálni egy távolabbi útvonalat. Az első terv a lakóautós Balkáni kalandozás volt. Áprilisban viszont egy igazán félresikerült utazás után, ahol szó szerint kifüstölt az autó alattunk és azt sem tudtuk, haza tudunk-e egyáltalán jönni, ezt elvetettük.

Elég régen repültünk már Európán kívülre – még 6 éve, mert azóta nem tudtunk hosszabb időt kiszakítani, amiért megérné repülőre ülnünk (nyilván a saját szempontjaink szerint). Ha nem jött össze a lakóautós terv, akkor teljesüljön egy régi álom. Látogassunk el Tádzsikisztánban vagy Kirgizisztánba.

No, de rádöbbentem milyen árak vannak most, főleg hármunknak, aztán kiderült, hogy még a három egybefüggő hetet sem nagyon tudjuk kimatekozni. Tádzsikisztán így elengedtem. Jó, legyen akkor Örményország vagy Grúzia, utóbbitól teljesen oda voltunk, előbbibe pedig már régóta szeretnénk ellátogatni.

Végül ezt sem sikerült kimatekozni, sem árban sem időben, így hát úgy tűnt, idén is maradunk a félresikerült Boszniai élménnyel és a fantasztikusan sikerült Balatonnal.

Aztán valami isteni sugallatként megjelent Szardínia. Vagyis annyira nem is sugallatként, mert Békefi Anna az Animatravel utazási iroda vezetője mesélt a szárd zene-, és kultúra különlegességéről. Szezon után pont kirándulásra alkalmas az idő, nem kell hajnalban indulni, sem késő este érkezni, nincsenek sokan, és talán még a tengerben is lehet fürdeni. A tengerben fürdés élményét pedig már jóideje meg szerettem volna mutatni Majának.

A fenti fotókon a szuper balatoni nyaralásunk, amiért nagyon hálásak vagyunk egy kedves barátunknak, ugyanis amíg ő elutazott, a házában tölthettünk pár napot.

SZARDÍNIA

Szardínia egy óriási sziget, aminek a bejárása még gondolatban sem fogalmazódott meg bennünk egy hét alatt. Maradtunk délen. Cagliariban landoltunk, de innen rögtön Costa Rei felé vettük az irányt.

Jó előre összeírtam milyen helyi ételeket szeretnék megkóstolni, de sajnos nagy részük valószínűleg olyan, mint a főzelék nálunk. Nem lehet csak úgy étteremben megkóstolni. Ráadásul a nagy zöldség-gyümölcs dömping után érkeztünk, úgyhogy csoda, hogy egyik nap még egy útszéli zöldségárus utolsó napján tudtunk valami egészen helyit venni.

Még sosem béreltünk olyan helyet, ahol ilyen Pazar lett volna a kilátás és tényleg hihetetlen, hogy ennyit számít a szezon utáni érkezés (egyrészt árban, másrészt konkrétan egyedül voltunk az egész utcában.)

Ez a nagy csend, a viharos, esős időjárás néha elég apokaliptikus hatást keltett. A tengerbe azért mégiscsak bemerészkedtünk, de a napok nagy részében kirándultunk.

Azért választottuk Costa Reit kiindulópontként, mert a környéken elég sok gyerekbarát kirándulóhely elérhető. Bár gondoltam, mit nekünk a leírás egy túránál, hogy megterhelő, de életemben először kérdeztem helyi csoportban túrákról (mégiscsak egy alig 4 évessel vágnánk neki), ahol a tapasztalt túrázók azt mondták, hogy ezek itt tényleg rendes sziklamászást, alig jelölt útvonalaket jelentenek és nem ajánlják kisgyerekkel. Na, de itt a környéken tényleg sok lehetőségünk volt sétafikálni és mikor kicsit kisütött a nap, ott volt a tenger, ahova bedughattuk a lábunkat.

Utunk felében itt, másik felében pedig a hegyekbe látogattunk, ahol egy kedves Servasos hölgy, Lia adott nekünk szállást Sadaliban.

Faro di Capo S.Elia kirándulóút Cagliari felett

Capo Ferrato és Capo Sa Figu

Capo Carbonara túraútvonal Villasimiusban

Sant’Elmo tengerpart

Az egyetlen alkalom, amikor tudtunk fürdeni a tengerben.

SADALI

Itt éreztük igazán, hogy utazunk. A régi jó kanapészörfös élmények, amikor valakinek az élő otthonába látogatunk, együtt főzünk.

Maja nagy örömére egy csomó cica volt kint és a házban is, meg unokák. Újfent megtapasztaltuk, hogy bárhogy felkészülhetünk egy adott kultúrából, mennyivel otthonosabb egy helyi szemével végig járni az utcákat, elmenni az ő titkos, legszebb kilátóhelyére, belelátni egy kicsit abba a közvetlen kapcsolódásba, ami az ilyen pici hegyi falvakban élő emberek közösségére jellemző.

Volt itt futóverseny, alkotótábor, amiből a város különböző pontjain maradtak alkotások.

Nagyon sajnáltam, hogy végül a helyi gyógynövény múzeumba és lepárlóba nem jutottunk el. De csak az időhiány miatt, mert természetesen Lia a, “néni” akinél laktunk megszervezte volna, hiszen mindenkit ismert.

Olyan érdekes kanyarokon keresztül érkeztek ebbe a faluba az itt élők.

Szó szerint is (iszonyatosan kanyargós út vezet ide) és jelképesen is.

Útközben még megálltunk Muraverában, hogy megkóstoljunk pár helyi finomságot egy pékségben és körbesétáljuk a várost, ami méltán nevezetes a gyönyörűbbnél gyönyörűbb falfestményeiről.

Liánál megismerkedtünk egy holland ex-kaszkadőrrel, a középkori hadászat tudorával, aki nyugdíjas éveire itt találta meg az otthonát, de német szövőművész, költő is él itt. Számos izgalmas élettörténet hallottunk.

De van egy házaspár is, akik a képeken látható kis táblácskákat készítik. Vannak versek, idézetek a szeretetről, szerelemről és a helyiek „ikonikus mondásai” szárd és olasz nyelven.

Ha Szardíniára látogattok, és tehetitek mindenképp menjetek a sziget belseje felé is.

Nem csak ez ilyen izgalmas kulturális betekintésekért, hanem mert csodás szurdokok, kanyonok, vízesések, kilátópontok vannak erre felé.

Mi egy helyre tudtunk itt elmenni. A képen látható helyeket így találjátok meg: Su Stampu de su Túrrunu, Cascata de Piscina de Licona. Csodálatos túrák. Illetve, ha nyitva van a Grotta Is Janas barlang, akkor oda is érdemes lemenni. Sajnos mi épp nem nyitvatartási időben érkeztünk, de csodálatos lehet. Azért ezek a vízesések és a kanyon is bőven elég éléményt nyújtott.

Cagliari felé még megálltunk a Santa Vittoria hegy tetején és tettünk egy rövid sétát, de itt is bőven lehetne napokig túrázni. Rengeteg csodás útvonal indul a csúcsról.

Ez a sziget tutira nem egy egyhetes úti cél, de hálásak vagyunk, hogy egy kis ízelítőt kaphattunk belőle. De azért ez a repülés ilyen rövid időre továbbra sem tölt el jó érzésekkel, úgyhogy egy érzelmi hullámvasút, kissé viszontagságos időjárás, némi logisztikai bonyadalom az érkezéskor, az én ujjamból éppencsak kivett varratok (amikkel elvileg nem olyan jó tengerbe menni) azért erősen a felé tereltek minket, amiről a következő bejegyzések egyikében szeretnék írni nektek.

Arról pedig, hogy mennyire sikerült a hullaédkmentesség Szardínián, itt olvashattok.

Így lett Tádzsikisztánból Szardínia.

Related Posts

Mennyire lett kerek a nulla Szardínián?

Anya,lánya kirándulás és Servas Ausztriában

Így jártunk Boszniában! – Lakóautós utazásból családi kaland

HozzászólásCancel reply