Ilyen volt az Élet-öröm elvonulás! Kóstolj bele!
Pontosan két hete ezen a napon ért véget az anyákat hívó, Élet-Öröm elvonulásunk Mohácsi Nusival.
Szerettem volna előbb beszámolni róla milyen élmény volt, de olyan szép áramlásban telt a készülődésünk, az ottlét is, hogy egyszerűen nem éreztem az azonnali beszámolás helyét.
Úgy döntöttünk Nusival, hogy nem készítünk sok fotót az elvonulás alatt, teljesen offline is voltunk, miután mindenki megérkezett a helyszínre, és nagyon jó volt ezt a teljes jelenlétet szervezőként, körvezetőként is megtapasztalnunk.
Nagyon sokat készültünk az elvonulásra, és minden apró részletnek meg volt a szerepe abban, hogy az ide érkező anyák magukhoz, a belső ciklusokhoz, egymáshoz és a természethez is egy új minőségben tudjanak kapcsolódni.
Tudjuk, hogy manapság főleg szeretjük tudni előre, hogy mit fogunk kapni, hogy „tudjuk mire fizetünk be”, mi viszont a program pontos tervét direkt nem mondtuk el részletesen.
Ezért nagyon hálás vagyok azoknak a nőknek, akik ennek ellenére is bíztak bennünk és nyitott szívvel érkeztek.
A visszajelzések alapján pedig „Nagyon jó, hogy a részletes program meglepetés volt, sokkal jobban tetszett így, mint ha előre tudtam volna, miket fogunk pontosan csinálni. Az elvonulásról írt előzetesek alapján ilyesmire számítottam, de a megvalósítás ezerszeresen felülmúlta a várakozásaimat. Imádtam a kis figyelmességeiteket (üdvözlőkártya az ágyon, apró ajándékcsomag, olvasósarok, illatok).”
„Nagyon jó volt a felvezetése a hétvégének. Gyönyörűek voltak a hangulatképek, jók voltak az írások. Tudtam, hogy gyönyörű lélek simogatás vár rám. De, amit kaptam tőletek az minden várakozásomat felül múlta.”
Különös köszönet azoknak, akik tényleg a teljes ismeretlenbe ugrottak velünk .
„Mélységében nem ismertem és nem követtem eddig a munkásságotokat, ezért tartottam attól, hogy több vagy mélyebb lesz a spirituális tartalom, amit én csak korlátozott mennyiségben tudok befogadni, esetleg olyan területek is érintve lesznek, ami kifejezetten nem fér a világnézetembe, de szerencsére nem volt ilyen. Végig azt éreztem, hogy a „földön járunk” (haha), nem volt semmi befogadhatatlan tartalom. Mindkettőtökből szilárd hitelességet és őszinteséget éreztem, ami számomra nagyon fontos, mert hamar elveszítem a kapcsolódást, ha valakin hamisságot, felszínességet, megjátszást érzek. Azáltal váltatok számomra igazzá, hogy láttam, ti is megélitek, gyakoroljátok az elhangzottakat, az elmélet mögött tapasztalat húzódott, és bátran megosztottátok azt is, hogy ti is folyamatosan tanultok, és vissza-vissza kell találnotok az útra. Nem akartatok többnek, szebbnek, jobbnak látszani.”
Egy igen komplex íven vezettük végig a résztvevőinket, amiben a rítusoknak, gyakorlatoknak, az illatoknak, az időjárásnak (teljesen elképedtünk mennyire támogatott minket, még az idei igazán szeszélyes májusban is), az ételeknek, ízeknek, hangoknak.
Köszönet az Angyalkert Birtok megálmodóinak mert „A helyszín rengeteget adott hozzá ehhez: olyan esztétikus, meleg, megtartó tér volt bent a teremben, miközben egy karnyújtásnyira volt a természet, a zöld és a napsütés, hogy ezt a látványt konkrétan itta a szemem, megnyugodott tőle az agyam.”
„Ez a hétvége megtestesített mindent, amit a nevében foglalt: igazi életörömöt adott!
Dóri és Nusi kiválóan építette fel a programot, nagyszerű íve volt az egésznek – minden apró részlet: programelem, látvány, illat, étel és persze a helyszín támogatta a testi, lelki, szellemi kikapcsolódást, felfrissülést. Ahogy ígértétek, egy valóban megtartó, biztonságos közegben, burokban létezhettem 3 napig, melynek női körében az első pillanattól otthon éreztem magam, és igazi egymásra hangolódásban volt részem.”
„Amit a hétvégén kaptam, egyszerre volt testi-lelki-mentális kikapcsolódás, töltekezés mind ismeretekben, emberi kapcsolódásokban, kreatív energiákban, önismeretben, megosztásokban.
Külön értékeltem, hogy mennyi minden megtámogatta a természetkapcsolat megélését, a lelassulást, az elcsendesedést és a magunkra figyelés lehetőségét, amire városi emberként, ezerfelé figyelő és örökké készenlétben lévő kisgyerekes anyaként óriási szükségem volt. Rengeteget viszek magammal belőle, talán ennek eszenciája maga az ÉLET-ÖRÖM. :)”
Tudtuk azt is, hogy mindenkinek vannak mumusai. Nehéz lehet megmozdulni mások előtt, alkotni, hallatni a hangunkat, de törekedtünk arra, hogy ezek a lehető legfinomabban jelenjenek meg a táborban. Hálás köszönet Angyal Szilvi, mozgásterápiás instruktor, tánctanárnak, aki nagyon érezte, hogy milyen mozdulatokra van épp szükségünk!
„a szombat esti tűz körüli tánc [ ..]Az az egész hétvége eszenciáját adta. Még táncosként is lenyűgözött, milyen más élmény volt, mint bármi más eddig.”
Ami kihívás volt, hogy annyi ötletünk volt (és van:-) Nusival, de szerettük volna megtalálni az arányokat, jól beosztani az időt és sikerült!!!!
Ez igazán boldoggá tett minket.
„különösképpen szeretném kiemelni, hogy nagyon jól megtaláltátok a szünetek és programok egyensúlyát.”
„Tökéletesen jól osztottátok be az időt, nagyon nagy gratula érte. Nekem maximálisan megfelelő volt a reggeli indítástól az esti/délutáni zárásig a napok ritmusa. Nagyon jól éreztétek, hogy miből mennyi a PONT elég.”
Tudjuk, hogy sok szervezést, segítők bevonását, és azt is igényli egy ilyen elvonuláson való részvétel, hogy ezt anyaként megengedjük magunknak, de higgyétek el, szükség van erre.
A csendre, az örömre, a könnyek kiengedésére biztonságos közegben, gondoskodásra, arra, hogy ti is kapjatok figyelmet, hogy valaki nektek tartsa a teret, időre, amikor nem „megoldani kell”, amikor teljes jelenlétben kapcsolódhattok más nőkkel….és a női kör erejére.
Mindenkinek receptre írnám fel, hogy legalább egyszer próbálja ki milyen ereje van annak, amikor a rítusok megtartó terében körbe ülünk. Ez valami olyan ősi, elemi szükségletünk, amit nagyon szeretnénk visszahozni Nusival.
„Szavakkal leírhatatlan érzés volt kapcsolódni mindenkivel, támaszt kapni a nehezebb pillanatokban és szívből nevetni.”
„Sok mindent adott nekem ez a három nap: kapcsolódást önmagammal, inspiráló nőkkel, és a természettel. Nehezen engedtem meg magamnak, hogy elmenjek három napra, de nem bántam meg, sőt, jövőre is nagyon szívesen részt vennék az elvonuláson. Erőt, motivációt, lendületet és gyakorlati ötleteket vittem haza (illetve egy kipihent, nyugodt anyukát a gyerekeimnek : )) „
Szerettük volna, hanem csak egy óriási töltődést, hanem a mindennapokban használható eszközöket is haza tudnak vinni a résztvevőink.
„Eszköztárat kaptam, hogy vissza tudjak találni ahhoz az elemi, belülről jövő életörömhöz, életigenléshez, amit jellemzően gyermekként él meg az ember. Mintha egy elfeledett tudásról töröltük volna le a port. Megtapasztaltam, hogy ez az életigenlés ott él bennem is, és ha gondoskodom róla, meg tudom élni a hétköznapokban, és teremthetek magamnak és a családomnak egy teljesebb életet.”
Persze mindenki mást vitt haza, de azt mindnyájan éreztük, hogy a nők, a természetben összekapcsolódva csodát tudnak teremteni.
Mi júniusban találkozunk egy online körben, hogy megnézzük vajon tényleg sikerült-e és ha igen, mit tovább vinni a hétköznapokban, hogy mennyi maradt a varázslatból.
„Tele a szívem. Sok kérdés van bennem a jövőmmel kapcsolatban, hosszú az utam még, de azt hiszem ez egy méltó első lépés volt magamért, a családomért és a leendő segítő szakmámért. Alig várom, hogy csurranjanak infók, hogy miket terveztek még a jövőben, hiszen remélem nem most találkoztunk utoljára. Szeretnék Veletek, Tőletek még tanulni, fejlődni, jelen lenni.:)”
„Ez a hétvége segített visszatalálni önmagamhoz. Annyira felszabadító és öröm teli volt egy ilyen elfogadó, szerető közösségbe lenni. Olyat adott ez a pár nap, amit egy életen át viszek magammal. Ha vissza gondolok, még most is könnyek futnak a szemembe. Tele van a szívem szeretettel és hálával. Köszönöm nektek! „
Ha most úgy érzed szívesen élnél meg hasonlókat velünk és hív egy ilyen közösség, szívesen értesülnél közelgő programjainkról, akkor kattints a gombra és add meg az email címedet!
Sok szeretettel várlak, várunk!
