Lima – Peru fővárosa

A lagúnától Huarazba több,mint két órás késéssel érkeztünk meg, mivel eleve később indultunk és minden túrázót meg kellett várnia a busznak a visszainduláshoz. Voltak, akik több mint egy órát ültek a buszban várakozva. Zuhogott az eső, de buszsofőrünk nem ment lassabban, útközben gyakran megállt és egy ruhával törölgette az üveget, ami bepárásodott. A főút előtt a kötelező 20 perces megállóra is megálltunk, ami miatt majdnem lincshangulat alakult ki a buszon, mivel senki nem akart leszállni sem pisilni,sem vásárolni, hanem bőrig ázva mihamarabb hazajutni. De persze nem voltunk elég hatékonyak. Este 6 helyett 8 után érkeztünk meg a városba. Szállásadónk 6.30-ig volt otthon, nekünk pedig nem volt kulcsunk. Lepattantunk a buszról a mi városrészünkhöz közel, abban reménykedve, hogy a többi 5 couchsurfer közül valaki csak otthon lesz, mert el kellett érnünk az éjszakai buszunkat, összepakolni és gondoltuk, (naívan) hogy még lesz időnk valamit enni is. Csöngettünk, kopogtattunk…semmi. Írtunk szállásadónknak, aki azt mondta, hogy a két argentín srác nemsokára hazaér,de nem tudja, hogy nekik van-e kulcsuk. Úgy döntöttünk nem várunk a bizonytalanra…beugrottunk egy taxiba (egy BKV jegy árából), elmentünk szállásadónk bárjába, ő odaadta nekünk a kulcsot…visszaugrottunk a taxiba, akit nagy nehezen megkértünk, hogy várjon meg minket, mert ugyanoda kell visszajutnunk. Ekkor két argentínunk már ott várt a kapuban…kulcs nélkül. Még volt egy óránk a busz indulásáig. Gyorsan összepakoltunk és újabb (jelzés nélküli:-)) taxiba ugrottunk…mert pont az jött. Időben kiértünk az állomásra, mentünk feladni a hátizsákjainkat. A kedves csomag elvevő férfi mondta, hogy sajnos ez a busz még nem ért ide és kb 2-3 órás késéssel számoljunk. Hideg, vizes cipő, ruha…nem szerettünk volna a földön ülve hajnalig várni. Érdeklődtünk milyen egyéb megoldás van még. Kiderült, hogy a 30 perccel későbbi busz viszont már itt van és mivel most az egyszer VIP ülésre vettünk jegyet becserélhettük a jegyeinket a másik buszra, mert azon csak VIP ülések voltak. Szerencsére még volt 2-3 helyük. Így legalább volt időnk elmenni bekapni egy kis krumplit és venni néhány kenyeret. Most sem nagyon aludtunk a buszon,de legalább elindultunk Lima felé és 6.30-ra meg is érkeztünk. Itt 8-10 taxissal való alkudozás után kialkudtunk a szállásadónk által megírt fair árat és korán reggel oda is értünk hozzá. Már az ajtóban várt bennünket…nagyon jól esett.
Ilyen kalandokban persze már volt részünk, csak most igen fáradtak voltunk:-(.

Így elérkeztünk utolsó állomásunkhoz Peruban, a főváros felfedezéséhez. 4 napot töltöttünk itt. Egy nagyon kedves fiatalember fogadott be minket, Pueblo Libre körzetben. Szemben velünk egy piac volt, ahol szuper dolgokat vettünk enni, és megjavítattuk Dóri övtáskáját, amin eltört a csat. Nagyon örültek nekünk a varróférfiak, a tulaj elbeszélgetett velünk és mutatta a fényképeit, amikor még Olaszországban lakott pár évet.

Ez a körzet egyáltalán nem turistás, ezért is voltak olyan szívélyesek velünk..:) Dóri rettentően élvezte a reggeli bevásárlast és hogy teljesen elboldogul spanyolul, sőt még a sült banán (ami nem banán, hanem platan!de erről az ételeknél:-)) elkészítéséhez is kapott ötletet és persze -kis szótári segítséggel minden alapanyagot. Egészen otthon éreztük magunkat, ahogy reggelit készítettünk. Megismerkedtünk egy német utazó párral is, akikkel váltottuk egymás Donaldnál.

(Így készül:https://www.facebook.com/Talpalatnyitortenetek.hu/photos/a.1137267883003688.1073741828.1128310443899432/1332873380109803/?type=3&theater)
Első este ellátogattunk a főtérre és egy parkba, ahol szökőkutak vannak (Parque de la Reserva). Donald elmagyarázta nekünk, hogy hogyan kell a buszokat használni, mire kell figyelni. Hát nem egyszerű… (erről majd egy külön posztban). Egészen sokat buszoztunk, főleg, hogy sokszor kerülő utakat tettünk meg, mivel nem teljesen egyértelmű, hogy meddig és milyen irányba mennek a buszok és az utasok is egy kicsit máshogy látják a vonalak közlekedését;-). Azért mindig elértük célunkat. A buszutakat jobbára nagyon élveztük, mivel nem csak az utazásról szóltak, hanem emberi sorsokról, kultúráról és direkt marketingról. Hallgattunk itt reppet a politikai életről, kiselőadást egy anya szenvedéséről, egy kitagadott vagy családját elvesztett fiatalemberről, találkoztunk fagyi árussal, krémet vettünk izomfájásra, és folyamatosan kapható étel ital, mindenféle apróság. De a kedvencünk ez a testvérpár volt, akik olyan varázslatosak, szépek és megindítóak voltak, hogy meg is könnyeztük őket..
https://flic.kr/p/QB3ooJ

https://youtu.be/9MCaN37ri8o
A fő sétálóutca nagyon forgalmas, gyönyörű épületekkel és omladozó épületekkel. Olyan mindenféle..:) A felújítások a „fogadj örökbe egy házat” mozgalomnak is köszönhetőek. Jelképesen örökbe lehet fogadni egy homlokzatot és ebből az adományból felújítják azt.
https://flic.kr/p/RPWviU

https://flic.kr/p/RTxqZz
A főtér viszont elképesztően harmonikus és gyönyörű.

Egy igazi gyarmati városka spanyolos, gyarmatias tere; telve fényekkel, nyüzsgéssel, és egy négerrel a lovon… vagyis a bakon… (Tarantino örülne..)

a belváros, a Centro, érdemes itt sétálgatni.
https://flic.kr/p/RPWyow

https://flic.kr/p/RPWxDA
Az egyik utcasarkon ebbe a templomba botlottunk. Először meg is lepődtünk, mert távolról olyan mint egy hindu templom. Nagyon érdekes. Csak majdmok és, denevérek helyet galambok piszkították össze…és természetesen keresztény, nem hindu:-)

Ellátogattunk ebbe, az egykori vasútállomásból átalakított könyvtárba. Csodásan megtartották az épület jellegét és az egykori kültéri váróban most olvasóterem van, a peronhoz vezető utat pedig beborították műfűvel és azon ülve lehet olvasni. Teljesen beleszerettünk…ez egy igazi olvasó barát könyvtár!

Harmadnap újra elmentünk a centróba napközben, hogy vegyünk pár ajándékot nektek:-) és betértünk ebbe az ingyenes múzeumba, ami egy egykori gyramatosító házában kapott helyett. Egy izgalmas időszaki kiállítás volt éppen. Már írtunk róla, hogy mennyire érdekes, helyi jellegzetességeket felvevő itt a kereszténység és karácsony körül ez még jobban érzékelhető. A kiállítás a szent családot, Jézus születésének témáját dolgozta fel. Egy kis ízelítő (az egész itteni karácsonyról külön szeretnénk írni…mert megéri!)

Belebotlottunk a könyvesboltok (inkább utánnyomott könyvek) utcájába is.

Van egy negyed Limában, a hídon túl, ami az egykori munkás osztály városrésze volt…ma szegényebb negyed. Viszont nagyon megtetszett nekünk este a hegyre felfutó színes házaival. Betértünk információért a turista irodába és megkérdeztük hogy lehet odajutni. Természetesen egy fizetett túrát ajánlottak, mert ez a városrész nagyon veszélyes…na mi nem szoktun bedőlni ennek az eygedül veszélyes dolognak, úgyhogy átmentünk a híd túloldalára.

Tényleg egy kicsit kevésbé kedves arcú emebrek jöttek velünk szembe,de nem gondoltuk, hogy veszélyesebb lenne, mint bárhol máshol…viszont mikor már a második idős bácsi szólt utánunk, hogy az utca végén álló templomon túl ne menjünk,mert az turistáknak nagyon veszélyes akkor azért úgy döntöttünk túl sok figyelmeztetést kaptunk és visszafordultunk.
De vissza ez első estéhez, amelynek hátralévő részét a parkban töltöttük, amiben mindenféle szökőkút várt minket, zenével és fényjátékkal. A Guinness Rekordok könyve szerint ez a világ legnagyobb szökökút komplexuma, aminek nagy része ráadásul interaktív. Pesrze napközben és minden második nap ez a park is zárva van, azért, hogy ilyen szépen rendben tudják tartani. Megszendvedtünk érte, mert majdnem egy órát álltunk sorba, úgy hogy 8 jegypénztárban adták a jegyeket folyton.. Ilyen hosszú sorokat még nem is láttunk. Ha szállásadónk nem mondja, hogy hamar lemegy, álljunk csak be, akkor biztos nem maradtunk volna ott.. pedig nagyon megérte. Szinte csak helyiek voltak.
Ilyen romantikus képeket készítettünk:-) szuper randi helyszín a park.
https://flic.kr/p/QDBdtV

Ellátogattunk Miraflores negyedbe is, ahol Giával is találkoztunk, akinek családja befogadott minket karácsonykor. Miraflores negyed a legfejlettebb, legtisztább, legturistásabb, közel az óceánhoz. Tényleg nagyon szép, egész nap elsétálgattunk itt mindenféle érdekességgel.
https://flic.kr/p/RPWwKm

Például a szerelmesek partjával, ami igen…nagyon nagy hasonlóságut mutat egy bizonyos barcelónai parkkal:-)
https://flic.kr/p/QDB5va

és az ilyen városrészekből elmaradhatatlan luxus bevásárlóközpontokkal, ami itt épp az óceánra nyílik.

Estefelé átsétáltunk Barranco negyedbe is, ami annyira megtetszett, hogy másnap, világosban is eljöttünk ide. Lesátáltunk az óceánhoz is. Nagyon büdös… 🙁

Csodás naplemente és luxus lakások, luxus parkok:
https://flic.kr/p/RPWupu

Barranco nappal:
https://flic.kr/p/QB3tc1

Egyik kedvenc graffitink:
https://flic.kr/p/RTxG8a

Ez a város óriási és rengeteg felfedezni való van benne. Az ‘átsétáltunk’ általában 1-2 órát jelent és az általánus buszozási idő is min.1 óra egyik körzetből a másikba, főleg mire megtaláljuk a megfelelő buszt.

Lima csodaszép város, nagy nyüzgéssel, kedves emberekkel, a modern és a történelmi vegyítésével, és valami különös koloniális hangulattal. Peruiak lakják de valahogy mégsem érződik igazán peruinak. Talán azért mert ezt a gyarmatosítók alapították, és sosem volt igazán fontos az inkáknak? Ki tudja..?