Mennyire lehet zero waste, és fenntartható a lakóautós utazás?
Többen kérdeztétek, hogy oldottuk meg az étkezést, miket ettünk, hogy lehet főzni egy lakóautóban, és hogy nem fáztunk-e.
Az utolsó kérdésre a válasz, hogy abszolút nem, de egyébként be tudtunk volna fűteni az autóban, úgyhogy akár télen is lehet lakóautózni. Mi mindhárman eléggé bírjuk a hideget és tavaly megedződtünk a kis konkténer házunkban, de szerintem fázósabbakat se tartson vissza a lakóautózástól a hűvösebb idő (szerintem amúgy jobb, mint, mikor kánikulában árnyékos helyet kell keresni.)
Mivel nem gondoltuk, hogy az étkezés nagyon érdekes lehet számotokra konkrét ételekről csak egy-két fotót készítettünk.
Hulladékcsökkentési szempontból, legalábbis az étkezés tekintetében egy lakóautóval való utazás sokkal egyszerűbb, mint mondjuk egy hátizsákos utazás. Persze azt nem tudjuk milyen hónapokig úton lenni (talán erről is beszámolhatunk egyszer), de így rövid távon igazán praktikus, hogy szinte mindent tudtunk magunkkal vinni. Az autóban van egy pici hűtő, és a képen látjátok miket vittünk magunkkal.
- a kötelező nagy adag sajtos tallér (recept ITT).
- tojások (nem bíztunk benne, hogy találunk nem ketreceset és keresgélni nem akartunk)
- sajt a piacról (illetve nyilván muszáj volt még parenyicát és fonottkát vennünk ;-))
- gyümölcsök (ezeket még útközben feltöltöttük szilvával és szőlővel)
- reggeli zab és mag keverék, amihez csak vizet kellett adnunk és megfőzni
- aszalt áfonya
- tészta
- kis maradék kenyér (de ez utóbbit vettünk még)
Amit még láttok:
- luffa szivacs mosogatáshoz,
- az itthoni öko mosószerünk (ugyan Edvárdnak, aki a mosogatók gyöngye annyira kevés vizet sikerül használni a mosogatáshoz, hogy a szürke vizet csak itthon öntöttük ki, de ez elvileg olyan mosogatószer, amit akár a földre is önthettünk volna).
- szendvicstárolók a kirándulásokhoz
- zsákok a vásárláshoz (utóbbival egyébként Kinga is felszerelte az autót).
Minden más edény, kerámia tányér, fém evőeszköz, lábos és alap fűszerek is voltak a kocsiban és szuper pakoló fiókokkal is felszerelte Kinga (VANdolrland) az autót.
Nagyon egyszerűeket főztünk.
Reggelire kása, gyümölccsel, ebédre tészta, vacsorára valami hideg és egyik nap a kirándulásról megérkezve egy helyes kis étteremhez megkívántuk a szlovák káposztás sztrapacskát és ettünk egy ránttot sajtot sültkrumplival. Utóbbit otthon sosem készítünk, mert pont az ilyen esetekre tartogatjuk. Ami meglepő volt, hogy mint megtudtuk ez igazi különlegesség a külföldiek számára (az idelátogató lengyel turisták teljesen odavannak érte.) Nekünk is jól esett, mert szerencsére eléggé házi jellegű sajtból volt.
Az indulás reggelén főztem egy zöldséges ragut, tarhonyával, hogy ne azonnal főzéssel indítsunk, így ezt az első megállónál ebédre meg tudtuk enni,
és még meleg is volt.
Itt még esett az eső és hideg volt, úgyhogy bent falatoztunk és a másnapi reggelit is bent ettük meg.
A többi napon kerestünk valamilyen szép helyet, és az utolsó reggelünkön olyan jó meleg lett, hogy az autó elé is kiültünk reggelizni.
Természetesen most is vittük magunkkal a szendvics csomagoló szalvétáinkat és kulacsainkat, amik lehetővé tették, hogy most is a legcsodálatosabb helyeken uzsonnázzunk úgy, hogy közben nem hagyunk magunk után (a hegyről lejövet sem) felesleges hulladékot.
Egyéb zöld megoldások:
FOGMOSÁS
Ugyan a mosogatóban is lehet fogat mosni, valamiért ezzel nem voltunk komfortosak. Itt bár lakóautózásról van szó a vadkemping íratlan és írott szabályai működnek. Olyan fogkrémet használjatok, ami nem árt a környezetnek. Ez a mi házi készítésű gélünk a képen.
TOALETT
A WC használatot illetően ugyanazok a szabályok, mintha bivakolna vagy vadkempingezne bárki. Kinga egyébként felajánlotta a mobil WCt, mi ezzel nem éltünk, de ez is egy opció. A WC papírt sehol ne dobjuk el (biztosan ti is azonnal látjátok, ha egy helyet WCnek használnak autópálya mellett, túraútvonalakon, parkolóknál, lakott területen), illetve az autó fel volt szerelve Female Yeti toalett ásójával.
TISZTÁLKODÁS
Ez persze mindenkinek teljesen egyéni. Természetesen egy kempingben megoldott a tusolás. Minket nem zavar, ha 1-2 napig vizes textil pelenkával mossuk át magunkat (egyébként meglepődnétek mennyire frissítő), vagy ha természetes vízben kellett volna fürdeni (itt megint a fenti szabály…ne mossunk bele semmit a patakba! Szóval ne Fa tusfürdővel mosakodjatok.)
PELENKA
Ez az első utazásunk, amikor a cuccunk fele nem mosható pelenka volt. Juhú. Egy egészen új világ, úgyhogy nem tudunk beszámolni arról milyen megoldások vannak a mosható pelenkára egy lakóautós úton. Azt hiszem mi most nem utaznánk így pelenkás gyerekkel, és rettentően örültünk, hogy már csak egy összecsukható bilit kellett vinnünk.
De erről a kérdésről terjedelmesen írtunk az előző, balkáni útibeszámolónkban.
Most elérkeztünk egy izgalmas és elgondolkodtató kérdéshez.
Mennyire fenntartható a lakóautózás, mint utazási forma?
– vagyis az etikai kérdések.
Nagyon szeretnénk azt mondani, hogy ez egy egyértelműen, teljesen környezettudatos és fenntartható utazási forma, de nem minden formájában az. Ahogyan semmi más utazási formálól nem mondható ki. Kivéve talán a gyalogos zarándoklatot, viszont ha nem gyalog vagy legalább biciklivel indulunk útnak, akkor biztosan van a közlekedési eszközeinek egy jelentős ökológiai lábnyoma. (Még akkor is, -bár kis mértékben- ha stoppolunk).
Bármi, ami tömegessé válik magában hordozza annak a lehetőségét, hogy egyszer csak egyre többen élnek vele, akik nem tartják be egy utazási forma íratlan szabályait. Talán hallottatok róla, hogy Új-zéland egykor egy csodálatos lakóautós úticél volt, pontosan olyan, mint amilyennek álmainkban elképzelünk egy ilyen utat. Bárhol megállhatunk, olyan csodálatos kilátásunk van a semmi közepén, amit még egy luxusszállodában sem kapunk meg, ráadásul szinte ingyen. Aztán egyre többen lettek, akik egyszerűen ott hagyták a szemetüket, ürüléküket a csodálatosabbnál csodálatosabb helyeken, letarolták az élővilágot, a helybélieket zavarva egy végtelen kempingnek tekintették az országot, ígyhát az országban kénytelen voltak bizonyos korlátozásokat bevezetni.
De biztosan ti is tudtok más példát arra, hogy valaminek a tömegessé válása gyökeresen megváltoztat egy eredeti élményt, módszert vagy bármit (A couchsurfing is bizonyos értelemben ennek esett áldozatul).
Bár nagyon vonzott, hogy egyszer kipróbáljuk, azért sokáig vacilláltunk rajta, hogy mennyire tudjuk magunknak megengedni, jól érezni majd magunkat, úgy hogy egy óriási járművet “húzunk magunk után”. Gyakorlatilag egy teljes szállást, egy nagy kasznit, ami sokat fogyaszt. Szóval úgy éreztük egy ez kicsit felesleges luxus.
Közben pedig lehetőséget ad arra is, hogy amit tudunk helyben szerezzünk be útközben, egyszerűbb a hulladékmentesség megoldása, mint bármilyen más utazási formánál (egy előbbi beszámolónkban erről részletesen írtunk)és rengeteg mindenre megtaníthat, ami igenis kapcsolódik a fenntarthatósághoz.
- Mennyire kevés is elég.
- Az erőforrások végességének megtapasztalása (egyszerűen adott mennyiségű víz van a kocsiban, amivel mosogatni lehet, figyelni kell arra, hogy mennyi ivó vizünk van még stb.)
- A közvetlen hatásunk a környezetre könnyebben megtapasztalható (pl. nincs WC amit egyszerűen lehúzok, felelős vagyok azokért a szerekért, amiket közvetlenül a földbe, folyóvizekbe engedek egy mosakodás, fogmosás, mosogatás alkalmával stb.)
Talán nekünk azért nem volt annyira erős a tapasztalat most, hogy mennyire kevés is elég, mert egy hátizsákos utazáshoz képest, most azért sokkal több mindent vihettünk magunkkal, illetve az előző év jó részében egy konténer miniházban laktunk, és ott már jól lesokkolódtunk ebben. Hihetetlen, hogy mennyire kevés az a tér, tárgy, ruha stb, ami igazából elég!
Ez az aspektus valószínűleg egy jóval hosszabb lakóautós utazások tud megnyilvánulni.
Van még egy etikai kérdés, ami inkább egy szociális vetület, és ami inkább a vadon, ingyen történő lakóautós alvásnál merült fel bennünk kérdésként.
Mikor valamit csinálunk sokszor elgondolkodunk a következőn: Vajon, ha mindenki elkezdene vagy tömegessé válna az ilyen módon való utazás, annak milyen hatása lenne a környezetre, a helybéliekre, akik a turizmusból élnek?
Mert lehet úgy végig utazni egy országon, hogy akár egy fillérrel sem támogatjuk az ott élőket. Nem veszünk kis szállást, nem veszünk ételt (mert mondjuk jól felpakolunk itthon), közben pedig élvezzük az utaikat, az infrastruktúrát, a piknikező helyeket, a túrákat.
(Természetesen, ha mindenki csak lakóautóval utazna, akkor mondhatnánk, hogy igazából semmilyen infrastruktúrára nem lenne szükség. Legalábbis hotelekre, vagy éttermekre lehet, hogy nem és ez is hozzájárulna ennek az utazási formának a fenntarthatóságához.)
Szomorúan olvastuk a Park4night applikációban, hogy többen írták, más lakóautósok mennyire nem tisztelik a helyi lakosokat. Olyan helyeken is kempingeznek (értsd. kitekert napernyő, székek, asztalok) ahol mások laknak, ahova sétálni járnak. Teljesen más, hogy elalszom egy éjszakát az autómban, mintha napokig egy lakott területen nyaralok. Arról nem is beszélve, ha a szemetemet és ürülékemet is ott hagyom vagy örülök, ha ki tudom kerülni egy WC-vel és piknik asztalokkal kiépített, egyébként fizetős parkolóban a fizetést.
Természetesen mindenkinek más fér bele. Mi ezeken szoktunk gondolkodni és magunkat is górcső alá venni…sokszor persze csak utólag áll össze a kép.
Szeretnéd elolvasni erről az utazásról szóló beszámolóinkat?
Kattints IDE.
A lakóautós élményt a Vandorland Hungary felajánlásának köszönhetjük, akik kölcsön adták nekünk kipróbálásra Vandát és amit ti is bármikor foglalhattok.
