Út a tenger és a nulla hulladék felé
Montenegróban töltött 5.napunkon elhagytuk Zabljakot és elindultunk a tengerhez.
Tanulva az ide vezető út tapasztalataiból,meg persze a kaland kedvéért stoppal indultunk a 160 km-re lévő Kotor városába. Sajnos itt sem leltünk cocuhsurfing szállásadóra…nem nagyon elterjedt errefelé a kanapészörfölés,de igazából úgy éreztük most talán erre van szükségünk…hogy csak ketten legyünk, a magunk útjàn,hogy most ne kelljen senkihez alkalmazkodnunk. A stoppolást azért is szeretjük,mert nagyon érdekes emberekkel lehet megismerkedni. Egy-egy hosszabb utazás alatt egész élettörténeteket ismerhetünk meg. Így volt ez most is,mikor fél órája álltunk az út szélén Zabljakban és kezdett leégni a karunk, amikor egy (később megtudtuk) két motort vontató porsche haladt el mellettünk,amiben csak ketten ültek. Épp azt mondtuk egymásnak,hogy na sajnos most sem tört meg a mintázat,miszerint porschesok nem vesznek fel hátizsákos stopposokat…mikor 2perc múlva visszafordultak és az út széléről integetnek,hogy menjünk elvisznek. Megtudtuk,hogy a nagymama az egyik első vegyésznő volt a Heidelberg-i Egyetemen,majd 80 évesen fogta magát és körbeutazta a világot. Példáját pedig fiai is követték. Szuper két ótát tölttünk velük,mikor elmeséltük,hogy milyen utazáson vagyunk nagyon érdeklődtek. Ráadásul mikor megálltunk,mert szeretek volna felfrissülni meghívtak bennünket egy italra. Élvezték,hogy addig magyarázzuk,hogy kérnénk fémkanalat és cukor zacskó helyett kiöntős cukrot Edvárd kávéjához,hogy támogatásul az apuka is visszaadta műanyag keverőt:-). Sosem tudjuk kiben milyen nyomot hagy,hogy valamit máshogy csinálunk,mint a megszokott.Lásd: Zabljaki zöldséges néni,aki mindig megcsodálta a zacskóinkat vagy a kotori pékséges kislány,aki miután kijöttünk kuncogva mesélte a barátnőjének és mutatta,hogy micsoda vicces ruhába csomagoltuk a bureketDe visszatérve a stoppoláshoz.
Kotor előtt 60km-rel kiraktak bennünket egy elágazásnál,majd kb. 20 perc múlva 2 montnegrói srác vett fel minket,akik Tivatba mentek. Kedvesen megkérdezték mielőtt rágyújtottak a fűre,hogy zavar-e minket,mit mondtunk volna,kiszállni nem alartunk a 40fokban,a szerpentinen….gyorsan leértünk:-). Átkompoztunk velük az öböl másik oldalára,egy körforgalomnál kitettek,majd harmadik fuvarunkra alig 5 percet várva egy holland srác személyében tettünk szert,aki azt mondta ő is kipróbálja ezt a hulladékmentességet:-). Így értünk le 3,5-4óra alatt a kotori öbölhöz.
Este elindultunk felfedezni a városkát. Nyomtatott térkép helyett lefényképeztük a turista információnál kapható térképet,túrázáshoz pedig a wikilock applikációt használjuk,ami tökéletesen működik. Ezt használtuk Dél-Amerikában is. Nagyon örültünk,mikor megláttuk a piacot és igen finom,helyi reggelit sikerült összeállítanunk,mindenféle csomagolás nélkül:
Másnap délután vágtunk neki a kotori erődnek és innen néztük meg a naplementét:
Ez alatt a két nap alatt 0. Hulladékot termeltünk. A következő bejegyzésben elmondjuk hogyan (ha a youtube végre engedi a feltöltést;-)).