Úton Montenegróba,a lenyűgöző Durmitor Nemzeti Park

Harmadik napunkat töltöttük el Montenegróban,ebből egyet (2 óra híján) sajnos eddig utazással.
Szerettünk volna szokásunkhoz híven képekkel,úti élményekkel tarkított bejegyzésekkel jelentkezni,de egyetlen dolgot felejtettünk otthon, a fényképezőgép kábeléhez az átalakítót,ami nélkül sajnos nem tudunk áttölteni képeket a telefonunkra…így a blogra sem.
Na de,már régóta kokettálunk azzal,hogy kipróbáljuk a rövid videók készítését…íme itt az alkalom.
Azért ha hazaérünk jönnek a képek és a leírások is. Külön dokumentáljuk izgalmas hulladékmentesítés kísérletünket:-).

Akkor képek és szöveg helyett beszéljünk mi,mozgóképen;-)

Kalandosra és 16 helyett,végül 22 órásra sikeredett utazásunk:

A let it slow csapata készített velünk indulás előtt egy interjút,melynek első részét,amiben a tudatos utazásról mesélünk itt olvashatjátok. Montengró felé újra meg is tapasztalhattuk milyen az ha bosszankodás helyett megpróbáljuk élvezni az adott helyzetet,vagy ezzel is közelebb kerülni az adott kultúrához.Nah,azért egy ilyen hosszú úton nem könnyű,de álltuk a sarat:-))).

Bemelegítés és ismerkedés a környékkel,a Tara folyó által vájt kanyonnal és így vittük magunkkal a elemózsiánkat:

és egy kis édességet reggelire:

Útközben pedig még erdei szamócát is találtunk…

és házi sajtot:

Így jártunk az első nap hulladékmentesítő kísérletünkkel:

https://youtu.be/JihuAhLezF4

Edvárd első egyéni és saját vágású videója;-)…egy korcsmában:

Mivel vasárnap reggel esőre ébredtünk, ezért úgy döntöttünk,hogy a napot a környező tavak felfedezésére szánjuk:

A mai nap is felhősen indult,de mivel ez az utolsó teljes napunk a Durmitor Nemzeti Parkban ezért nekivágtunk a Prutas nevű csúcs meghódításának. A kaland már Zabljakban elkezdődött,mivel a túra kezdőpontja 22 km-re volt tőlünk,úgy döntöttünk elstoppolunk. Viszonylag hamar felvett bennünket az első kocsi,majd egy olyan útra sétáltunk át,ahol a madár sem járt. Lovakkal és egy bácsival találkoztunk. Miután Edvárd  megszabadított egy lovat a lánctól, amibe mindig belebotlott szegény, gondoltuk megyünk amíg tudunk,legfeljebb ez lesz a mai túránk…mert már maga ez az autóút is lélegzetelállító.

Körülbelül 30-40perc múlva jött egy autó és egy kedves horvát pár a túra kezdetéig repített bennünket.

A mai napot majdnem teljesen hulladékmentesen zártuk (igazából ez az egy is újrahasznosítható).

Utazásunk 5.napjára mindössze ennyi hulladékunk keletkezett. Ennek nagy része papír (busz- és vonatjegyek,blokkok) illetve a videóban elmesélt műanyag kis kanál amit Edvárd kávéjához kaptunk (következő alkalommal már szemfülesebbek voltunk és rendes kanalat,cukorszórót kértünk), egyetlen papírzacskót dobtunk ki,mert a burektől tiszta olaj volt (ezt is megtudjátok a videóból miért kaptuk.)

Egész büszkék vagyunk:-).