Győr a vizek városa, s Edvárd örök kedvence

Mivel azt ígértük kisországunk felfedezésébe kezdünk, ezért álljon itt néhány sor a győri látogatásról.

Hazafelé tartva otthonról jöve (mennyi otthona is van az embernek)  gondoltuk megállunk egy kis sétára meg fagyira Győrben. Tán néhányan nem tudják, hogy Edvárd Győr mellől származik, s a gimnáziumi éveket a városban töltötte, az első kalandok és világlátási élmények örökre Győrhöz kötik szívét, s Dóri mindezt jó feleségként megérezve, könnyű szárnyon hagyta magát, hogy a város varázsa magával ragadja..:)  Ezért Győr kiemelt szerepet fog kapni ezen a blogon, de nem kezdünk el most áradozni, s emlékekkel elárasztani ezt a bejegyzést. Most csak rögzíteni szeretnénk azt a szinte egy órás benyomást, ami ért minket egy év után.

Győr varázslatos, tiszta, romantikus, magával ragadó,  virágzó.  A jó fekvés, a kedvező városvezetés azt eredményezte, hogy a város a rendszerváltás óta megfelelően kiaknázta azt a lehetőséget, hogy 1,5 – 1,5 órára fekszik  mind Budapesttől, mind Bécstől, s ez kedvezően hat a város ipari, turisztikai, szolgáltató szektorára. Ezek az elemek szinte minden utca minden kövén érzékelhetőek.

De nekünk, főleg Edvárdnak, nem az elvitathatatlan külső csinossága miatt varázslatos csak a város, hanem az élet rejtélyeinek első macskaköveit itt kövezte ki a Gondviselés, s a kutató és felfedezni vágyó lelki alkat itt alakult ki benne.

Na de mit is láttunk ebben az egy órában. Elsétáltunk a vasútállomásról az Aradi Vértanúk útja felé, ettünk egy finom lámgost, közben persze odakacsintottunk a Révai Gimnázium felé..:) Ez a tér mindig nagyon szép telve virágokkal, már ilyenkor májusban is. Győr egyik vitathatatlan csinossága, hogy nagyon nagy gondossággal viseltetik a város vezetése a virágok telepítése, gondozása iránt. Nem csak a köztereken, de a lámpaoszlopokon, közlekedési utak mentén is nagyon sok szép virág látható.

Továbbmentünk a Baross utcába, ahol bizony több tucat fagyizó van. A mi kedvencünk a Bécsi udvarban van, illetve a Dunakapu téren az olasz. nagyon örültünk, amikor megpillantottuk a szóda emlékművet, ami kedves, ami csinos, ami vidám és ami valóban korszakalkotó találmánya Jedlik Ányosnak.

Viszont ami szörnyűség ért minket a felújított Dunakapu téren, az elmondhatatlan. Ha csak a burkolatot tekintenénk, akkor azt mondhatnánk, hogy nagyszerű, szebb, jobb…szuper! DE!  Sajnos lehetséges, hogy olyan emberek ülnek bizonyos pozíciókban, akik jóváhagyhatnak, finanszírozhatnak szörnyűségeket. Mi nem vagyunk a modern dolgok ellenségei, igazán élveztük a látványt Hong Kongban is, s a felhőkarcolókba mondhatni beleszerettünk Shanghaiban. De ez a két barna láda, meg az az üvegkalitka, amit odakanyarítottak erre a szép barokkos jellegű térre, a Duna partjára, az megbocsájthatatlan. Valahányszor arra megy Edy, dühöng magában mint egy bolhás kutya… hrrr

Visszatérve a városra, csodálatos maga Győr, kicsit el is válik a magyar standard- ektől.. Valahol már a nyugati modernség és modernsong hallatszik a levegőben. Helyába, közel a határ..

Győr visszatérő témánk lesz, tán ott járunk a legtöbbet.